Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

128 ezt azonban nem tette s nem is tette; mert a kilenczedtartozások kifizettetvén, a bizottság már régen feloszlott, s igy annak megbízottja sem lehet. E felfolyamodás folytán a pesti kir. Ítélőtábla 1872. évi aug. 6 án 26,207. sz. a. következő végzést hozott: Tekintve, hogy a telekkönyvi rendt. 119. §-a szerint az, ki valamely fél részére telekkönyvi jogokat kiván szerezni, ebbeli megbízását legalább átalános meghatalmazással tartozik igazolni, kérelmező Sz. József azonban azt, hogy a diószegi kilenczedváltsági alap megbizottja lenne, mivel sem igazolván, s igy annak részére telekkönyvi jogok szerzésére jogosítottnak tekinthető sem lévén. Az elsőbiróság neheztelt végzésének megváltoztatásával kérelmező zálogjog bekeblezés iránti kérvényével elutasittatik. Ezen végzés ellen kérvényező élt felfolyamodással, abban a királyi táblai végzés ellen előadván, hogy épen atelekk. rendt. 119. §. 2. pontjainak elvei szerint ahhoz, hogy valaki valamely más fél javára telekkönyvi jogot szerezhessen, különös meghatalmazás igényeltetik, de hivatkozik az átalános gyakorlatra is, mely szerint, ha a kérelem jogszerzésre irányul, ily meghatalmazás soha sem szokott kívántatni. A m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék, ennélfogva következő végzést hozott: Mindkét alsóbirósági végzés megváltoztatván, a zálogjog 2000 ft erejéig az elsőbirósági végzésben foglalt ingatlanokra csak előjegyeztetni rendeltetik, mely előjegyzés 14 nap alatt igazolandó; mert Sz. József az eredeti okirat felmutatása által, az abban foglalt jogok telekkönyvi biztosítását kérni jogosítottnak tekintendő, — ellenben a bekebelezés helyett csak előjegyzés engedtetett meg; mert a felmutatott okiratban a telekkönyvi biztosítás csak feltételesen lőn kikötve. i