Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

121 kérdéses ingatlan alperesnek kétségtelen tulajdonát képezi, felperesek pedig ez ellenében, az alperes által kifogásolt 1*/ és 10'/. alatti bizonyítványokon kivül semmi bizonylatokat sem hoztak fel, e válaszban felperesek maguk is kijelentették, hogy keresetüket az alperesi törvénytelen, s felperesek előtt a szerzés módra ismeretlen tettleges birtoklás ellen intézik, ezzel pedig azt is beismerik, hogy oly bizonyítékkal, melylyel alperesek tulajdonjogát a törvény rendeletéhez képest képesek lennének megdönteni, nem birnak, annálfogva az •/. és 10. alatti bizonylatok birói figyelembe vehetők nem lévén, felperesek keresetükkel elutasitandók voltak. Ezen itélet ellen felperesek felebbezvén, a pesti kir. Ítélőtábla 1872. évi január 9-én 45,994. sz. a. következő Ítéletet hozott: Sem a •/• alatti községi sem a 10-/. alatti magán bizonyítványból az, hogy alperes a 3. a. ingatlanok birtokába törvénytelen utou jutott volna, ki nem derülvén, alperes pedig, mint a kérdéses ingatlan jóhiszemű birtokosa felperesek ellenében birtokczimét igazolni nem tartozván, az elsőbirósági itélet ezen és az abban felhozott indokoknál fogva helybonhagyatik. A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék pedig következőleg ítélt: Felperesek a •/. és 10*/. bizonylatában aláirt tanukat, kérdő pontok melléklése mellett, a per során kihallgattatni nem kérvén, és igy azoknak kihallgatása már ez okból sem rendeltethetvén el, a hivatkozott bizonyítványok pedig közokirati bizony erővel nem birván, a pesti kir. tábla Ítélete felhozott és felhívott indokaiból helybenhagyatik.