Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)
30 a neheztelt végzés megsemmisítését és kifogásai folytán az illetéktelenség kimondását kéri. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a semmiségi panaszt, a mennyiben a bírói illetőség megállapítása ellen van intézve, elvetette; a mennyiben pedig a végzés azon része ellen irányul, melyben alperes a költségekben végrehajtás terhe alatt elmarasztaltatott, a semmiségi panasznak helyt adott, s a végzés ezen részét a polgári rdts 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette; mert a kir. tszék a kártérítési kötelezettség kimondására magának az alperesnek beismerése szerint is illetékes levén, ugyan az illetékes a kártéritési összeg nagyságának megállapítására nézve is, minthogy a per főtárgyát a kártéritési kötelezettség kimondása képezi, melyből a kártéritési összeg nagyságának megállapítása mint mellékkérdés önkényt foly, s így a ptrs. 66. §. a) pontja szerint a főtárgy birósága előtt egy keresetbe összfoglaltan követelhető; mert továbbá a prts. 98. §. nem rendeli, hogy azon esetre ha az illetőségi kifogás elvettetik, a kifogást tevő fél a költségekben elmarasztaltassák, a 251. §. szerint pedig csak a per vesztő felet lehet a költségekben elmarasztalni, abból azonban, hogy alperes illetőségi kifogása elvettetett, még nem következik, hogy az a pert is elfogja veszteni; a miért az illetőségi kifogás folytán támadt költségek iránti intézkedés azon esetben ha alperes kifogása elvettetik, az Ítéletre tartozván, e részben az elsőbíróság idő előtti határozatát a ptr. 297. §. 1. pontja alapján megsemmisíteni kellett.