Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

25 lotthozi viszonya 8 összeköttetésének megvilágítására nézve vádló által javaslatba hozattak; mert vádlottnak védelme előterjesztése folyamában a tárgyon kivül eső dolgok belevonását megengedte s rágalomnak mondott állításaiért tőle a szót meg nem vonta. A m kir. Curia, mint seinmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette; mert a sajtó eljárást szabályozó 1807. május 17-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 17. és 18. §-ai, valamint az 1868. febr. 22-én kelt pótrendelet értelmében a vizsgálóbíró reladatához tartozik a vizsgálatot a vádló által kijelölt irányban vezetve, mindazon körülményeket, melyek a vád alá vett cselekmény beszámítására bármi tekintetben jelentőséggel birnak, tisztába hozni, és a vizsgálati jegyzőkönyvben a vádlott és a kihallgatott tanuk vallomásán felül, jelesül a beszerzett terhelő, mentő és enyhitő adatokat is felsorolni; mert ebből kifolyólag az elől felhivott miniszteri rendelet 53. §-ában az esküdtszéki tárgyalás alkalmával csupán a bünvizsgálati, tehát azon iratok felolvasása engedtetik meg, melyek már a vizsgálat alkalmával lettek bemutat va, s melyekről ugy az illető ellenfél, mins a bíróság előzőleg tájékozásul tudomást vehetett; merte szerint a sajtóbiróság, midőn a magánvádló részéről tárgyaláskor elkésettenbemutatott iratok felolvasását megtaadta, szabályszerűen járt el; mert ebbeli határozatából önként következik, hogy a most említett iratok egyes részei felolvasását magánvádlónak szóváltásai közben sem engedhette meg; mert továbbá a kihallgatott tanúhoz intéztetni kivánt azon kérdés, váljon van-e tudomása arról, hogy vádlott állapota rendezetlen volt, hogy érte magánvádló váltókat irt alá, őt felsegítette, s meg nem károsította? az nem vonatkozik panaszolt czikk tartalmára; mert végül azon körülmény, hogy a sajtóbiróság elnöke saját hatáskörébe a vádlottat és védő ügyvédet a tárgyhoz nem tartozó dolgok előterjesztése és helytelen kifakadásai miatt ugyan rendre utasította, de tőlük a szót megvonandónak nem találta, semmiségi esetet egyátalán nem képez. A mi a vádlottnak az esküdtszéki eljárás folyamában szó-