Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

III. RÉSZ. I. A válté-jogra vonatkozó elvi jelentőségű határozatok. 35. Ha a váltó fizetés végett az abban kitűzött fizetés helyén be nem lett mutatva, a késedelmi kamatok nem a keresetlevél benyújtása, hanem annak kézbesítése napjától számítandó .... 36. Óvást kivevő (óvásttevő) váltójegyző ugyanazon perben mint ügyvéd nem léphet fel, s ha ezt teendi, óvásának bizonyerő nem tulajdonitathatik 37. Óvást — hogy a viszkereseti feltételeknek elég tétessék, — a bemutatás napjainak déli 12 órájától számitandó 24 óra alatt, azaz a bemutatás napjára következő napon déli 12 óráig ki kell venni 88. Óvást a lejárat napján déli 12 óra előtt is ki lehet venni, ha az adós a fizetés végetti bemutatáskor magát a déli 12 óráig tartó várakozást nem veszi igénybe 39. Óvást ünnepnapon is fel lehet venni 40. Óvást felvevő, ha azon személyt, kinek a váltó elfogadás vagy fizetés végett bemutatandó, — hon nem találtatnék, ennek holléte iránt tudakozódni, a vtk. I. r. 131. §. b) pontja szerint pedig a körülményekhez képest, a szükséges nyomozásokat megtenni köteles 41. Az óvás kivétele végett felszólított törvényes személy, köteles annak — kinél a váltrt fizetés végett bemutatni kell, lakását felkeresni és a körülményekhez képest a szükséges nyomozásokat is megtenni, mert ellenkező esetben a felvett óvás mint hiányos, viszkereset alapjául nem fog szolgálhatni .... 42. Óvást csak akkor kell eredeti párban az előzővel közölni, midőn az óvás közlése nem postán, hanem a törvényszéki hatóság utján eszközöltetik 43 Óvásközlés puszta levél által, — azaz : ha a levél mellett az óvási oklevél sem eredetiben, sem másolatban az óvás kivételéről tudósítandó előzőnek meg nem küldött,— viszkereset alapjául nem szolgálhat