Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

247 az a nem részesített gyermekek által törve'nyes örökrész czimén inditott keresettel meg nem támadható, ha az átruházás a holtiglani ellátás és tartás kikötményen kivül, más — habár csekély — pénzbeli viszteherrel volt összekötve CXXXVII. Az irott hitbér (moring) a házastárs által, a másik házasfél életében akkor sem követelhető, ha a házastársak tényleg elválva élnek és a moring-levélben azon kötelezettség foglaltatik, hogy azt a férj nejének, bármikor követeli is, kifizetni tartozik . . . CXL. Az özvegyi jog oly javakra, — melyek a férj halálakor még annak nem voltak tulajdonai, habár a tulajdonjoghozi czimet még eletében megszerezte, — ki nem terjed ; ennélfogva azok haszonélvezete nem az özvegyet, hanem az öröklésre hivatott utódokat illeti CXLIII. Az özvegy, férje hagyatékához tartozó javakból szedett hasznának megtérítésére akkor sem kötelezhető, ha azoknak, általa özvegyi jogon czélzott haszonvétele ellen, az örökösök pert inditanak, és ebben akként nyertesek lesznek, hogy az özvegy az általa birlalt birtoknak, az örökösök részére leendő kiadatásában elmarasztaltatik Csal adjog. LXLVII. Az atya — mint családfő — által — megrendelt s annak nyugtájával igazolt élelmi czikkek árának megfizetése, az azok elfogyasztása alkalmával a háznál lakott gyermekeket, az atya halála után, még azon esetben is terheli, ha az atyja után örökségben nem részesültek ; s ennélfogva a fizetést anyai örökségükből is teljesiteni tartoznak 71 CXIIT. Ha a telekkönyvi tulajdonos tulajdonjoga peressé tétetik, az e részbeni per eldöntése előtt birtokjogát nem érvényesítheti 95 CXXXVII. Az irott hitbér (moring) a házastárs által, a másik házasfél életében akkor sem követelhető, ha a házastársak tényleg elválva élnek és a moring-levélben azon kötelezettség foglaltatik, hogy azt a férj nejének, bármikor követeli is, kifizetni tartozik . . . 141 CXL. Az özvegyi jog oly javakra, — melyek a férj halálakor még annak nem voltak tulajdonai, habár a tulajdonjoghozi czimet még életében megszerezte, — ki nem terjed; ennélfogva azok haszonélvezete nem az özvegyet, hanem az öröklésre hivatott utódokat illeti . 147 CXLI. A házasság nélküli együtt élés, még ha később megszakittatik is, az atyasá^ vélelmére nézve felbizonyitékot képez, s a gyermektartást követelő nőnek pusz134 141 147