Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

149 CXLI. A házasság nélküli együtt élés, még ha később megszakittatik is, az atyaság vélelmére nézve felbizonyitékot képez, s a gyermektartást követelő nőnek pusztán a tény folytán a póteskü megítélendő. Azon körülmény, hogy a gyermeknemzés ideje alatt az anya másokkal is közösült, indokul szolgál az atyaság megtagadására. (1870. évi ápril 6-án 2692. sz. a.) K. Borbála, Bálint István ellen indított keresetében előadja, Hogy őt alperes házasságigéret alatt házához csábítván, felperesnő tőle először egy Amália nevü gyermeket szült, kit alperes mai napig magánál tart. 1866. évben azonban ismét teherbe esvén, alperes, bár ezen állapot előtte tudva volt, házától elűzte; s igy már elűzve szülte 1866. október 26-án Károly nevü fiát.; Arra nézve, hogy B. István házasságigérete alatt csábította házához és vele 1866. ápril hó végéig élt együtt tanukra hivatkozik, kiknek vallománya kiegészítéséül póthitet is megajánlja. Minthogy pedig B. István második gyermeke tartásáról nem akar gondoskodni, felperes pedig erre szegénységénél fogva képtelen, kéri őt a gyermek tartására hav. 5 frt részletekben fizetendő évenkénti 60 frtban elmarasztaltatni. Az ellenbsszédben alperes tagadja, hogy Károly fiu tőle volna, mert az felperesnőnek házátóli elmenetele után 3 évre született; továbbá állítja, hogy felperesnő erkölcstelen életet élt, s többekkel is tiltott viszonyt folytatott. Az elsőbiróság felperesnőt keresetével elutasította ; mert azon körülmény, hogy egyideig alperessel együtt élt, magában véve még azt, hogy a nemzett gyermek tőle lenne, nem bizonyítja, azt pedig, hogy a nemzést megelőző időben alperessel közösült volna nem igazolja. A pesti kir. tábla ezen ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék ellenben mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával, azon esetre ha felperes