Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

9 1871. okt. 10-én 3411. sz. a. hozott végzésével, alperesek által a bíróság illetősége ellen kellő időben beadott kifogásoknak a szept. 4-én megtartott külön jegyzőkönyvi tárgyalás alapján helyt nem adott, és a per felvételére ujabb határidőt tűzött ki; alperesek ezen végzés ellen 1871. okt. 23-án 5171. sz. a. semmiségi panaszszal éltek, mert kifogásaikat a tárgyalás rendén bebizonyították, hogy a követelt földek úrbéri természetűek és annak bebizonyítására, miszerint még néhai atyjuk a kertet beültette és bekerítette, tehát tettlegesen is birta, D. életében is tanukra hivatkoztak, ugy arra nézve is, hogy D. csak a regulativa puncta szerint használta a szóban lévő kertet és szántotta, mint az úrbéri állomány részét, de a bíróság azt tekintetbe nem vette, és tanúikat ki nem hallgatta. Az elutasító végzés állapittatik a jószág conscriptiójára, de az nem készalt a felek közbenjöttével és nem lévén hitelesítve, bizonyitó erővel sem bir, és épen azért nem zárja ki az ollenbizonyitékot, melyet ők nyújtottak az által, hogy atyjuk a per tárgyát a felszabadulásig birta, mely tény körülmények megbirálása kétségen kivül csak az úrbéri törvényszék illetősége alá esik. A polgári bíróság illetéktelensége ugy a kereset, mint a kifogás és a tárgyalás szerint nyilvános lévén; kérik a végzést megsemmisíteni és a polgári bíróság illetőségét leszállitani. A m. kir. Curia, mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette; mert a kereset ingatlan vagyon iránt tulajdonjog czimén indittatván, és birtok perekben a ptr. 18 és 42. §-ai szerint a bíróságot azon törvényszék lévén hivatva gyakorolni, melynek területén a keresetbe vett ingatlan vagyon fekszik, a törvényszék alperes kifogásának elvetése mellett helyesen állapította meg illetőségét; és mert ha alperesnek azon kifogása állana is, miszerint a koresetbe vett ingatlan úrbéri természetű lenne, és ennélfogva a további eljárás folyamában előadandókból kitűnnék, hogy pertárgyára az úrbéri törvény s eljárás alkalmazható, tekintve, hogy az 1871. evi XXXI. t. cz. 18. §. e) pontja szerint az úrbéri ügyek is most már a kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak, a nagy-enyedi kir. törvényszék ez esetben is illetékes, miért a ptr. 297. §. egyik pontja alá sem vonható, a semmiségi panaszt elvetni kellett.