Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

105 arra, hogy a keresetlevolében előforduló pertételeket valósággal kifizette pótesküt tesz. Alperes által az ügy a kir. táblához felebbeztetvén, ott az elsőbirósági ítélet oly határozott kijelentéssel, hogy az anyaperbeli ítélet hatályon kivül helyeztetik, helybenhagyatott. Az ítélet indokolásából különösen kiemelendők a perújítás kérdésére vonatkozik, melyek szerint: Minthogy jelen ujitott per az ideigl. törvk. szabályok fenálltakor indíttatott s a perújítás kérdése is ezen szabályok alapján az 1840. t.-czikk II. r. 194. §-a utasításához képest döntetett el, 8 ennélfogva a perujitás el vagy el nem rendelése, mmt azt a polg. t. rendt. 320. §-a körül írja a végitélet tárgyát nem képezhetvén s e kérdésre különben is alperes felebbezését ki nem terjesztvén, érintetlenül hagyatik. (A további indokok az ügy érdemére vonatkozván, mellőztetnek.) Ezen ítélet ellen alperes ismét felebbezvén a magyar királyi Curia, mint legfőbb ítélőszék következőleg ítél: Mindkét alsóbirósági ítéletnek, illetőleg a perujitást megengedő 1866. évi aug. 25-én 1865. évi 1757. sz. a. kelt elsőbírósági végzésnek megváltoztatásával, ujitó felperes azon kérelmével, hogy a bevégzett alappernek megújítása, felhozott uj bizonyítékai alapján, megengedtessék elutasítani, és az alapperben hozott kir. táblai ítélet érintetlenül hagyatik. mert mindenekelőtt a perujitás megengedhetőségének kérdését kellett ezen ügyben bírálat alá venni; mert az átmeneti intézkedések XVIII. czikkének rendeleténél fogva, már az elsőbirósági itélet ellen benyújtott felebbezés hatálya 1868. LXIV. törvényczikk szerint vala megbírálandó, melynek 302dik §-a a perujitás kérdését az ügy érdemével együtt rendeli eldöntetni. Ennek következtében pedig ujitó felet mindkét alsóbirósági itélet és perujitást megengedő elsőbirósági végzés megváltoztatásával, a perujitás megengedését tárgyazó kérelmével el kellett utasitani; mert az alappert két-felperes indítottakét alperes ellen, az alapperbeli keresetlevélben alperesek egyetemleges elmarasztalása kérve nem vala, ellenben ugyanazon válaszukban e részben előadott, megváltoztatott kérelem birói figyelembe többé nem jöhetett, s a perujitási kereset akkor, midőn csak egy felperes által szinte csak egy alperes ellen intéztetik s