Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

59 518. Árva- és gyámhatósági ügyekben, f. évi jan. hó 1-je előtt kelt bírói határozatok elleni felebbezések, nem utasíthatók vissza az elsöbiróság által, hanem az illető felebbviteli bírósághoz felterjesztendők. (1872. ápr. hó 11. 2725. sz. a. kelt határozat.) C. Péternek, B. Miklós ellen gyámi számadás iránt fennforgó per ügyében, a gyulafehérvári kir. tvszék, folyó évi febr. 20-án 1993. sz. a. hozott végzésével, felperes által a gyulafehérvári sz. kir. város feloszlott tvszékének mult 1871. évi decz. 13-án 2388. sz. a. kelt végzése ellen folyó évi febr. 8-án beadott feiebbezést hivatalból visszautasította, mivel az 1870. évi 42. t. cz. értelmében az árva és gyámhatóság az illető törvényhatóságot illeti; C. Péter felperes ezen végzés ellen f. é. febr. 28-án 2509. sz. a. semmiségi panaszszal élt; mert a tszék neheztelt végzésében az 1870-ki 42. t. cz.-re hivatkozik, a nélkül, hogy legalább fontolóra vette volna, miszerint mikor és minő feltételek alatt fog az idézett t.-czikk Gyulafehérvár városában életbelépni; az emiitett törvény 8. §. ugyanis azt rendeli, hogy az árva ügyeket a törvényhatóságok fogják gyakorolni, arra nézve azonban, hogy ezen hatóságok az árvaügyeket átvegyék, és folytassák előbb azoknak rendeztetniük kell, a biróság pedig tudja, vagy tudnia kell, hogy Gyulafehérvárvárosa még nincs rendezve, tehát a rája átruházott ezen működést még nem gyakorolhatja; az ügyekben eljáró közeg azonban soha sem lehet tétlen, s annak mindig fenn kell állania, ily közeg pedig az árvái hatóságok rendezéséig egyedül a t3zék, s az ilyetén cselekmények eszközlésére, a még nem rendezett Gyulafehérvár városában a tszék lesz mindaddig hivatva, mig ez irányban ujabb intézmény jövend létre. Helytelenül mondotta ki tehát a tszék a felebbezés felterjesztésére nézve magát illetéktelennek, már azon okból is, mivel ezen ügyben már egy tszék elsőbiróságilag határozott, tehát a feiebbezést lehetlen volt az árvái bizottmányhoz, (mely nem létezik) vagy a tanácshoz intézni. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a semmiségi panasznak helyt adott, az idézett számú és keletű végzést megsemrni-