Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

34 8z. a. hozott ítélete ellen, felperes, ügyvédi ellenjegyzés nélkül, saját nevében m. évi okt. 11-én felebbezést adott be, mit a tvszék in. évi okt. 18-án 48,215. sz. a. felperesi ügyvéd S. Pál kezéhez leendő kézbesitt's elrendelése mellett, visszautasított. Felperes ezen végzés ellen szintén saját nevében, s ügyvédi ellenjegyzés nélkül semmiségi panaszt emelt, mi egyfelől az ügyvédi signatura hiánya miatt, másfelől, mert elkésve lett beadva, aként, mint az előbbeni felebbezés, visszautasittatott, s felperes ügyvédnek kézbesittetni rendeltetett. Felperesi ügy­véd ezek utan okt. 28-án 50,779. sz. a. egy kérvényt nyújtott be, melyben előadta, hogy bizonyos ügyben hazulról Bécsbe távozott, s midőn hazajött a fentebbi két visszautasitott feleb­bezést irodájában találta ; ő azonban felperest ennek megegye­zésével jelen ügyben többé nem képviseli, kérte tehát a tvszéket, hogy azokat, ugy a többi kézbesitendőket is, egyenesen felpe­resnek kézbesítéssé. Erre az 1840. évi XV. t.cz. 223. §-a alapján hozott elutasító végzés ellen, nevezett ügyvéd beadta nyilt idő­ben semmiáégi panaszát; mert a birói ügyvitel tárgyában kibocsátott igazságügy­miniszteri rendelet bevezetésében minden ezzel ellenkező tör­vény vagy szabályrendelet hatályon kivül helyeztetett. Ennél­fogva a sérelmes végzésben hivatkozott váltói tczikkek jelen polgári ügyben annál kevésbbé lelhetnek alkalmazást, minthogy polgári magánjogi törvényeink a meghatalmazásra nézve vilá­gosan intézkednek, ezek szerint pedig a meghatalmazó megha­talmazását bíróság előtt vagy azonkívül bármikor visszavon­hatja. Felperes pedig épen ezen jogával élt, midőnbiróságon kivül visszavonta a meghatalmazást, mit tényleg az által jut­tatott a bíróság tudomására, hogy a kérdéses felebbezést és semmiségi panaszt saját neve alatt, ügyvédi megjegyzés nélkül adta be. A semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette, mert a ptr. 89. §-a szerint az ügyvéd meghatalmazványát az első perirathoz csatolni, illetőleg megjelenése alkalmával felmutatni, s egyszers­mind nevét minden beadványra sajátkezüleg aláirni köteleztet­vén, a törvény ezen rendelkezéséből kifolyólag a felhatalmazvány megszűnte is a bíróságnál bejelentendő, s míg ez nem történik, a meghatalmazás fenállónak lévén tekintendő: a neheztelt birói

Next

/
Thumbnails
Contents