Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

29 (1872. február hó 20-án 511. sz. a. kelt határozat.) T. András és Mária felpereseknek V. György alperes ellen, az iglói 457. sz. házra vonatkozó tulajdonjog megítélése iránt, Igló város törvényszéke előtt folytatott perében, a sem­miségi panasz indokaiban használt sértő kifejezésekért, Igló város törvényszékének 1870. évi május 6-án 321. sz. a. kelt végzésével, felperesi ügyvéd K. Tóbiás 100 ft nyelvváltsági birság megfizetésében marasztaltatott el, ezen végzés ellen ne­vezett ügyvéd nyilt határidőben felebbezést adván be, a kir. Ítélőtábla 1871. évi június 20-án 15,574. sz. a. kelt végzésével, az elsőbiróság végzését helybenhagyta. Ezen kir. táblai végzés ellen a marasztalt fél ujolag feleb­bezést adott be, minek folytán a m. kir. Curia mÍDt legfőbb ítélőszék, 1871. évi okt. hó 16-án 7617/p. 871. sz. a. kelt vég­zésével, az 1871. évijul. 20-án 551. sz. a. beadott felebbezéí-t hivatalból visszautasította, mert a megtámadott másodbirósági végzés a ptr. 295. §-a szerint tovább nem felebbezhető. Ezen harmadbirósági végzés ellen az elmarasztalt ügyvéd 1871. évi november 27-én semmiségi panaszszal élt, mert minden törvk. rendt., ugy a magyar p. törv. rendt. szerint is, büntetéseket csak ítélet, nem pedig végzésekkel lehet kiszabni; mert maga a legfőbb ítélőszék is már elismerte, hogy a büntetésekről szóló esetekben a polg. törvk. rendt. 285. §-a nem alkalmazható, s mert ennélfogva a legfőbb ítélőszék sem alkalmazhatja magára a polg. törvk. rendt. 285. §-át. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panasznak helyt adott, a harmadbirósági végzést a polgári törvk. rendt. 297. §.1) pontja alapján megsemmisítette, és az ügyiratokat a m. kir. Curia legfőbb itélőszéki osztályához átküldötte ; mert a bíróságnak joga a nyelvváltsági büntetés alkalma­zása tekintetében nem az 1868. 54. t.-czikken, hanem ügyvé­dekre nézve az 1804. évi ügyvédi utasításon alapszik, és miután az átmeneti intézkedések XIX. czikk 1) pontja értelmében az ügyvédkedés ideiglenes szabályozására vonatkozó előbbi intéz­kedések tartattak fenn a nyelvváltsági eljárásra: a hozott ha­tározatok ellen használható jogorvoslatra nézve a polg. törv. rendt. szabályai nem alkalmazhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents