Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)
20 folytán 1871. nov. 15-én 4352 sz. a. kelt végzéssel a periratok becsomózására ujabb határidőt kitűzött; a kitűzött s illetőleg az ismét elhalasztott határnapon a felek megjelentek, és felperes hivatkozva előbbi kérelmére, alperest makacsságból elmarasztaltatni kérte. Alperes pedig felperest ebbeli kérelmével elutasittatni kérte, mivel felperes az iratokat, melyeknek bocsomózására a határnap kitűzve volt, tettleg be nem csomózta, és ennélfogva sem kereset, sem az eredeti kötelezvény az iratoknál nem lévén, Ítéletet hozni nem is lehet, egyébiránt az ügy érdeme ellen is kifogásai lévén annak tárgyalására ujabb tárgyalást kért kitüzetni; — felperes bemutatta ennek folytán a kereset alapját tevő eredeti kötelezvényt, és igy alperes által sajátkezüleg ezen követelésre vonatkozólag irt levelet, hivatkozott a pozsonyi katonai tvszék által 1871. jul. 14-én felvett tkönyvre, és miután azon hiedelemben volt, hogy a kereset az iratokhoz csatolva van, minthogy az annak idejében becsomózva lett, de felperesnek ismét vissza kézbesittetett, annak a biróságnál leendő becsomózására uj rövid határ kitűzését kérte. Alperes ezen halasztást ellenezvén, az első bíróság 4352/871. sz. alatt végzést hozott, mely által felperest azon kérelmével, hogy e becsomózott iratok alapján alperes meg nem jelenőként elmarasztaltassák, illetőleg, hogy a kereset utólagos becsomózására is határnap tűzessék ki, elutasította. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszszal élt, és felhozván, hogy tekintve a katonai bíróságok feloszlatása folytán az iratok ide s tova küldözése által támadt zavarokat, abbeli kérelmének, hogy a hiányzó kereset becsatolására ujabb határidő kitüzessék, hely adandó lett volna, bemutatva tehát a hiányzó keresetet, kérte, hogy a sérelmes végzés a polg. tvk. rendt. 297. §. 1. pontja alapján megsemmittessék, az iratok becsomózáeára ujabb határidő kitüzessék, és alperes az előbbi kérethez képest makacsságból elmarasztaltassék. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a fenebbi keletű és számú elsőbirósági végzést, az azt megelőzött egész eljárással együtt, a p. t. rendt. 297. §. 1. pontja alapján és a 304. §. alkalmazása mellett megsemmisítette, s ezen ügynek az 1868. 54. t. cz. szabályai szerint leendő további folytatására a pozsonyi kir. tvszéket illetékesnek kimondotta ; mert őzen a katonai bíróságok feloszlatása alkalmával fenn-