Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

204 végzést ie, az 1865-ik évi július 25-én 353. sz. a. hozott határozatánál fogva feloldotta és az elsőbiróságot odautasitotta, hogy törvényszerű tárgyalást rendelvén, és mind G. J.-át, mind a csődperügyelőt kellőleg kihallgatván, azon kérdést: hogy a kérdéses ház után járó jövedelmekre nézve a beszedési jog kit illet? szabályszerűleg vitassa meg és kifejlendőkhöz képest ujabb határozatot hozzon. Ezen kir. hétszemélyes táblai határozat következtében, sz. kir. Pestvárosa tvszéke a felek meghallgatása után az 1865-ik évi 47,699. sz. a. hozott végzésével G. J.-át — a kérdéses ház albérlőitől járó bérek beszedési jogába visszahelyeztette és tömeggondnokot igényeinek érvényesítése tekintében a rendes per útjára utasitotta ; a kir. váltófeltszék pedig a tömeggondnok által közbevetett felfolyamodás folytán, az 1866-ik évi február 21-én 340. sz. a. hozott határozatánál fogva sz. kir. Pestvárosa tvszékének fentebbi végzését helybenhagyta. A csődperügyelő által ezen feltörvényszéki végzés ellen közbevetett semmiségi panaszszal összekötött felfolyamodás következtében, a fmlgu kir. hétsz. tábla a jelen, mint a telekkönyvvel összefüggő ügyet az ideigl. törv. szab. 153. §-a rendeletéhez képest harmadbiróságilag vizsgálat alá vévén, az 1866. évi május 18-ik napján 203. sz. a. az alsó birósági végzések megváltoztatásával azt határozta: hogy G. J. a közte és Z. M. közt 1864. évi május 27-én létrejött haszonbéri szerződés lejártáig, a kérdéses ház haszonbéri birtokában a csődtömeg irányában meghagyatik ugyan, de a nevezett asszony köteleztetik a csőd kiütése napjától, vagyis 1865-ik évi márczius 24-ik napjától fogva, a szerződésileg kikötött évenkénti 7000 forint házbért a jelzálogos csődtömegnek végrehajtás terhe alatt pontosan megfizetni, következésképen ezen 7000 forintnyi házbér a csőd kiütése napjától a csődtömeget illeti. — Egyébiránt G. J.-nak megengedtetik, hogy a mennyiben az által, miszerint a csőd kiütése napjától a szerződés lejártáig a házbért, vagyis haszonbért a csődtömegnek fizetendi, a Z-nak már előre kifizetett pénzére nézve rövidséget szenvedne és előlegezett pénzét a közvetlen házbér szedése által be nem venné, — e részbeni, de csak a csőd kiütése napjától a szerződési idő lejártáig terjedhető keresetét, a csődtömeg ellen utólag is bejelenthesse.