Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

200 évi rátákban évenkint 3000 fc kifizetése után fenmaradandó összeget aránylag tulajdon tőkeköveteléseik törlesztésére fordíthassák. Ezen szerződés ezután 1862. évi okt. 9-én 41,861. sz. a. végzés folytán az adósok fentebb megjelölt ingatlan birtokaikra telek könyvileg bekebleztetett, — sőt az emiitett ingatlanok kezelésére s a jövedelmek beszedésére, a felperes intézetek által kinevezett közö? meghatalmazott 1862. évi okt. 17-én bíróilag be is vezettetett. Minthogy azonban a nevezett adósok közül T. Antal 1862. évi okt. 28-án csőd alá került s annálfogva a fentebb közelebb megjelölt ingatlanoknak az ő tulajdonát képező fele a bukott tömegéhez lefoglaltatott s a csődtömeggondnok által kezelés alá is vétetett, — felperes intézetek az érintett szerződés, az arra vezetett telekkönyvi bekeblezés és birói átadás alapján, az emiitett ingatlanoknak T. Antal tulajdonát képezte fele után járó jövedelmeket, mint őket illető tulajdont, a csődtömegből kihasittatni s nekik visszaadatni kérték. Határozatok. Sz. kir. Pestváros tszéke 1864-ik évi 53,120. sz. a. hozott ítélete által felpereseket igénykeresetükkel elutasította. Mert: A felperesi intézetek a szerződés által csak az emiitett ingatlanokból folyó jövedelmek beszedésére s kezelésére nyertek személyi jogot, mely az ingatlanoknak kezelés végetti átadása által megerősíttetett és a telekkönyvi bekeblezés által dologbani zálogjoggal biztosíttatott; de tulajdoni jogot nem nyertek, mert ingatlan vagyon jövedelmei ingó vagyont képeznek, melyek iránt a tulajdonjog csak kézről-kézre való átadás által szereztetik meg, — már pedig az igényelt jövedelmek a szerződés megkötésekor csak reménybeliek voltak és valamint egyrészt a felperes intézeteknek tettleg át nem adattak,— ugy másrészt alperes csődtömeghez tettleg be sem foglaltattak. Miután pedig a csődtörvény 38. §. nevezetesen annak b) és c) pontjai szerint igénykereset tárgya csak oly vagyon lehet, mely az összeiráskor a csodületi tömegben találtatott, melyre nézve bebizonyittatik, hogy az az igénylő harmadik személy kétségtelen tulajdona: — ezen elkerülhetlen megkivántatóságok hiányában felperes intézetek igazolatlan igénykeresetükkel elutasitandók s az 1840. év