Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

181 talva és telj esen kimutatva leend, hogy vagyonából a kérdéses összeg lehajtható nem vala ; miután pedig ezen feltét fenléte nemcsak nem igazoltatott, sőt felperes ezen pörből ezen elfogadót mint alperest kihagyatni is szorgalmazta, érintett V. L. kezes ellen a marasztalás idő előtt mondatott ki, miért is felperes kereseti kérelmének ez úttal hely nem adathatván, ő mint pervesztett fél alperesnek okozott költségek megtérítésére is kötelezendő volt. Miről stb. (Előadás napja: 1862 szept. 6-án, 212 sz. a. (1. ftszék 1862. szept. 10-én, 6446. sz. a.) A kir. hétszemélyes táblának váltóosztálya, R. A. n.-károlyi kereskedő felperesnek F. K. váltóolfogadó és V. L. váltókezes alperesek elleni 200 ft. o. é. és járuléka iránti váltóperében, melyben a debreczeni kir. e. b. tszék 1862. május 19-én, 5761. sz. a. kelt végzéssel elsőrendű alperes elhagyásával másodrendű alperest a kereseti váltóösszegnek és járulékainak fizetésére kötelezte; ha és a mennyiben az elsőrendű alperes vagyonából behajtható nem volna; másodrendű alperes felfolyamodására kir. vftszék 1862. július 3-án, 4583. sz. a. az e. b. végzést neheztelt részében megmásította és V. L. másodrendű alperesre nézve felperes részéről az ellen közbenvetett felfolyamodása folytán — tekintve, hogy másodrendű alperes az általa vállalt kezességben e szavakkal: ,,ha F. urnák vagyonából ki nem telnék, a felvett pénzért mint kezes jót állok," — a jótállást világosan arra szorította, hogy csak akkor és annyiban tartozand fizetni, ha és a mennyiben kereseti váltóösszeg elsőrendű alperes vagyonából kikerülni nem fog, mi, hogy az érték fogyta kitudassék, elsőrendű alperes törvényszerű megidéztetését, elitéltetését és végrehajtását teszi fel, — a kir. vftszéknek 1862. julus 8-án, 4583. sz. a hozott végzését helybenhagyta. Miről stb. (A vtjog I. r. IV. fejezetéhez.) 29. Férj és feleség közt létre jött váltói hátirat, ha annak roszhiszemüsége a perben kifejtett és felhozott körülmények, egybevetése által valósággal kimutatva tapasztaltatik, érvényesnek el nem fogadható.