Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

121 tetve, Sch. János és József ezen telekkönyvet kiigazittatni kér­ték olyképen, hogy miután a kérdéses vagyont atyjuk atyjától, tekintve felperesek nagyatyjától örökölte, s igy ahhoz anyjuknak — a jelen perbeni alperesnek — tulajdoajoga nincs ; tekintve továbbá , hogy Schneider György testvérük időközben elhuny­ván, annak vagyonához is az örökjog őket illeti, anyjuk neve kitörlésével az említett vagyon felperesek nevére írassék. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság felpereseket keresetükkel elutasitotta; mert alperes a II. alatt beperesitett halott-levéllel azt, hogy felperesek édes atyjához a volt jobbágyoknak tulajdoni jogát biztositott törvények életbelépte előtt ment férjhez, igazolta; továbbá mert felperesek alperes abbeli az előzményekből is következtethető állítását, hogy a fentebb emiitett törvények őt a kereset tárgyát képező fekvőségek birtokában találták, két­ségbe nem vonták. Alperesek abbeli állítása, hogy az említett fekvőségek megboldogult édes atyjukra felperesek nagyatyjától származott figyelembe vehető nem volt azért; mert a jobbágyoknak tulajdonjogot biztosító törvények életbe lépte előtt, a jobbá­gyoknak, az uradalom tulajdonát képező telki állományokra nézve örökösödési joguk nem is volt, és mert az imént emiitett törvények a jobbágyi állományok tulajdonjogát azoknak bizto­sították, kik ezen törvény életbeléptekor tettleges birtoklásban voltak. Ezen ítélet felperesek által folebbeztetvén, a kir. Ítélő­tábla 1871. évi február hó 8-án 5622/870. sz. alatt hozott Ítéle­tével az elsőbirósági neheztelt ítéletet, tekintve, hogy felpere­sek Sch. György halálát s azon körülményt, hogy annak örökösei, következésképen, hogy állítólagos hagyatéka képvi­seletére jogosítva lennének, nem igazolták ; tekintve továbbá, hogy a peres felek az illető tkjkönyvben határozatlan arányban vannak bevezetve, az arány megállapítása előtt pedig azt, hogy felpereseket György kihagyásával az alperesi jutalékból mi illeti, meghatározni nem lehet: — ezen indokokból helyben­hagyta. A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék ellenben, mind­két alsó bírósági Ítélet megváltoztatásával az orfüi 16. számú telekjkönyvet olyképen kiigazittatni rendelte, hogy abban, al­peres nevének kihagyásával közös tulajdonosokul határozatlan

Next

/
Thumbnails
Contents