Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

115 LXVII. Valamely hagyatékhoz tartozó ékszerek s drágaságok, stb. hason tárgyak, a hagyaték biztosítása czéljából csak akkor teendők bírói letétbe, ha azoknak a gyám kezelése alatt hagyása veszélylyel látszik összekötve lenni. (1870. február 26-án 4786. sz. a.) K. J. hagyatékában az első és második nőtől származott gyermekek között a hagyatéki vagyon az elsőbiróság által elkiilönöztetni rendeltetvén, — ennek biztosítása czéljából tett előleges intézkedések között, a hagyatéki vagyonként leltározott ékszerek a törvényszékhez beadatni rendeltetnek. Az örökhagyó özvegye ez ellen felfolyamodott, melyben az ékszerekre nézve megemliti, hogy azok csak részben származtak örökhagyó első nejétől, nagyobb részük örökhagyóé vol , s azok e szerint az ő — mint természetes és törvényes gyámanya — kezelése alatt hagyandók. A kir. tábla azonban az elsőbiróság végzését helybenhagyta; mert a drágaságok összeírása részint az örökségi jog szabályozása és rendezhetése tekintetéből szükségesnek mutatkozott, s az Tóth Gusztáv végrendeleti gyám és gondnok beleegyezésével eszközöltetett. A m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék ellenben fentebbi végzésével az alsóbiróságok végzését, mennyiben az örökhagyó végrendeletében körül nem irt arany és ezüstnemüek, drágaságok és ékszerek a törvényszékhez beterjesztetni rendeltettek, megváltoztatta, és tekintve, hogy azoknak az özvegy kezeiből kivételére alapos ok fel nem hozatik, különösen pedig tekintve, hogy azok értékére nézve a kiskorúak az Özvegy örökségi jogával kellőleg fedezve vannak, azoknak leltározás után is az özvegy kezei között leendő meghagyását rendelte el. LXVIII. A birlalásában megháborított haszonbérlőnek is joga van sommás utu visszahelyezést szorgalmazni. Sommás visszahelyezési perben szavatosságnak helye nincs. 8*