Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

71 megye tvszéke előtt zálog-váltási pert inditottak, a pelsőczi 3., 292., 313., 139. stb., telekkönyvben felvett ingatlanoknak, mint zálogos javak kibocsátása iránt. A törvényszék, 1871. febr. 14-kén 4021. az. a. hozott Ítélettel, a fentebbi telekkönyvi birtokokat zálogos természetüeknek kimondotta, s kötelezte alpereseket az elősorolt, s végrehajtásnál a hely szinén is kijelölendő javakat minden járulékaikkal, a keresetben kitett 18,280 ft zálog és felülfizetési összeg felvétele mellett, felperesek birtokába bocsáttatni, ha az itélet jogerőre emelkedésétől számitott 30 nap alatt alperesek a javitások s beruházások iránti felszámitási keresetüket be nem adják; a kereset beadása esetében felperesek jogosítva levén a rongálások igazolására; azonkívül fentartott felperesek azon kötelezettsége, hogy a birtokrészek mennyiségét s fekvését a helyszínén kimutassák. Ezen itélet ellen alperesek semm. panaszszal éltek; mert a törvényszék a ptr. 297. §. 15) pontja ellen járt el, midőn K. Gy. és B. János ügyködhetését a perben megállapította, kik felhatalmazásukat nem igazolták, Pelsőczváros polgárai B. okmány szerint nem azokat, hanem másokat hatalmazván fel ; nem igazolhatja azt azon körülmény, hogy nevezettek maguk is nevök levén, saját nevökben is jogosítottak zálogpert indítani, mert mindenik városi polgár bizonyos birtokrészt vásárolván meg, csak arra nézve léphet fel saját személyében a másokat illető részekre nézve pedig csak az illetők meghatalmazása alapján. De az itélet összeütközésben áll az ősiségi nyilt parancscsal is ; mert a perfolytathatóság kérdését nem elkülönítve, hanem az ügy érdeméve1 esyütt döntötte el, habár az elkülönítés kéretett; s azért alperes védelmében főleg erre is szorítkozott; különben, ha a per alatti ingatlanok zálogosak lennének is, miután 200 év óta folyvást osztály utján birtokoltattak, ily régi zálog kiváltása az ősiségi nyilt parancs által meg lett szüntetve. Szabálytalanság, hogy odaitéltetett felpereseknek a jószág a nélkül, hogy annak misége, mennyisége s fekvése megállapittatott volna, hanem ezen a perre tartozó fontos kérdések, melyek megoldása nélkül az itélet végrehajthatlan, a végrehajtási eljárásra hagyattak; az ítéletből végül az tűnik ki, mintha alperesek a felülfizetések felszámításától is elzáratnának, míg felperesnek megengedtetett a birtok miségének igazolását a felszámitási perben eszközölni. A m. kir. Curia, mint semmitőszék a semmiségi panaszt