Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

44 alperesek ellenben csak az illető hely tulajdonosai tudtán kivül és beleegyezésük nélkül lopva legeltették ottan néha-néha marháikat; mert a többi alperesi tanuk mit sem tudnak azon viszonyról, melyet alperesek a kérdéses helyhez a tárgyalás rendén érvényesíteni kivántak, s igy az állított 50—60 éves legeltetési gyakorlat nemcsak nem lett begyőzve részükről, de sőt egy 30 éves szakadatlan békés és nyilt használatot sem bizonyítottak be, — ez okból felperesikereset zárkérésének helyt kelletvén adni, a jelen itélet törvényesnek találtatott, a becslő eskünek odaítélése pedig a törv. rend. 237. §-ában gyökerezik. Alpereseknek a perköltségekbeni elmarasztalása alpereseknek a törv. rendt. 253. és 254. §§-in alapszik. Felperes 1870. decz. 25-én beadott folyamodványában kérte a törvényszéket, az 1869. decz. 28-án JÍ689. sz. a. hozott Ítéletben körülirt eskületétel végett határnapot kitűzni, mert az azon ítélet ellen alperes által beadott semmiségí panasz a kir. semmitőszéknek 8902. sz. a. kelt határozatával viszszautasittatott, miről a felek értesítettek. Az eskületétel iránti kérvénynek azonban hely nem adatott, mivel az a polg. törv. rendt. 239. §-a szerint igen későn adatott be. Ezen végzés ellen felperes részéről törvényes időben semmiségi panasz adatott bo, mert a prdts 239. §-a szerint az eskületétel végett csak akkor kell folyamodni, mikor az itélet jogerőre emelkedett, még pedig 15 nap alatt. Az 1870. decz. 25-én beadott kérvény tehát még nyilt időben adatott be, mert a határidő csak decz. 27-ik napjával járt le. Ez okból a végzés megsemmisítését kérte. A m. kir. Curia, mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette ; mert a semmitőszék határozatai ellen, a polg. törv. rendt. hatodik czime értelmében további felebbvitelnek helye nem lévén, az egyedül csak semmiségi panaszszal megtámadott elsőbirósági itélet, mihelyt a semmiségi panasz a semmitőszék, mint a polg. törv. rendt. 4. §-a szerint alaki jogkérdésekre nézve legfőbb biróság által elvettetik, azonnal teljes jogerőre emelkedettnek tekintendő; következőleg ily esetben az eskütételre való jelentkezés határideje a polg. törv. rendt. 239. §-a értelmében a semmitőszék határozatának kézbesítése utáni naptól lévén számitandó: az elsőbiróság szabálytalanságot el nem követett, midőn panaszló félnek az eskütételi határidő kitűzése