Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)
16 keS) — e ha feltéve alperes adóssá volna felperesnek, akkor Pécs város bírósága lenne illetékes, miután alperes pécsi lakos, — s kérte tehát a birói illetőséget leszállítani. Felperes az illetékesség ellen tett kifogásokra nézve megkínálja alperest a főesküvel, itt az esküt formulázza, le nem tétel esetében kész felperes azt igenlőleg letenni. Alperes kifogásainak azonban már helye nincsen, mert a perrendtartás 97. §-a értelmében azt az első tárgyalás alkalmával lett volna köteles megtenni, mit azonban nem tett, három rendbeli halasztásba egyezvén bele. Kérte az illetékességet megállapítani, s 15 ft költségét megitélni. Alperes megjegyzi, hogy az ügyben még tárgyalások nem folytak, hanem csak halasztásod vétettek fel. Különben a felajánlott főhitet késznek nyilatkozik letenni. A biróság 1871. jau. 29-én 133. sz. a. hozott végzésével a birói illetőséget megállapította. E végzés ellen alperesi képviselő semmiségi panaszt je lentett be, de indokait Írásban be nem adta. Ezután az ügy érdemébon tartatott tárgyalás, s hozatott itélet, mely ellen alperes folebbezéssel élt. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, alperes semmiségi panaszát elvetette, az irományokat pedig, az érdemleges itélet ellen alperes részéről közbetett felebbezés folytán a pesti kir. ítélőtáblához átküldetni határozta; mert habár alperes a biróság illetéktelensége miatti kifogását mindjárt az érdemleges tárgyalás kezdetén megtette; miután mégis a perrendtartás 97. §-a nem érdemleges tárgyalást emlit, hanem átalában azt rendeli, hogy a biróság illetéktelensége miatti kifogás sommás eljárásban mindjárt a tárgyalás kezdetén megteendő; ily tárgyalásnak pedig a halasztási tárgyalások is tekintendők, minthogy azokról is szabályszerű jegyzőkönyv lévén felveendő, a biróság n kért halasztás iránt határoz, mi által a felek annak birói illetőségét máris elismerik ; jelen esetben azonban ezen kifogás csak a tárgyalásnak a felek kölcsönös megegyezése folytán két izbeni birói elhalasztása után a harmadik tárgyalásnál adatván elő: a birói illetőség elleni kifogás többé figyelembe nem vétethetett, miért is ugyanannak elvetése mellett a birói illetőség helyesen lőn megállapítva.
