Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

162 Sch. Gy.-nek L. N. született B. E. ellen — ft és járulókai iránti ügyében, melyben az aradi e. b. váltótvszék 1865. ápril 25-én 2953. sz. a. kelt végzésével alperes nőt elmarasztalta; alperes által közbevetett felfolyamodás folytán a magyar kir. váltófeltvszéken Végeztetett: A felfolyamodásnak hely adatván, az aradi e. biróságu váltótvszéknek fentérintett keletű és számú marasztaló végzése megváltoztatok, a váltótvszéki illetőség leszállittatik, és felperes jelen keresetével a köztörvény útjára utasittatik. Tartozván egyúttal felperes alperesnek 5 ft. 15 krra mérsékelt perköltségét 24 óra alatt különbeni végrehajtás terhe mellett, lefizetni, saját ügyvédjének munkadija 6 ftban állapitatván meg. Mert: Habár a vtkönyv II. R. 164. §-a szerint a végrehajtó bíróság előtt létre jött kezességi kötések -— váltójogi eljárás tárgyát képezik — s igy az ily keresetek kétségkívül a váltótvszék illetősége alá tartoznak; ezen illetőség mindazonáltal csak is oly kezességi kötésekre és ezekből eredhető váltó-keresetekre vonatkozhatik, — melyek a törvény által váltó-képességgel felruházott személyek közti viszonyokat tárgyaznak. Minthogy pedig a váltótvkönyv I. rész 9. §-a szerint a nők — hacsak mint kereskedők a törvény értelmében bejegyezve nincsenek, szenvedő váltóképességgel nem bírnak, ugyan azon anyagi törvény 13-ik §. szerint pedig a szenvedő váltóképesség hiánya kizárja a nem képes elleni váltójogi követelést; — a törvény ezen határozott rendelkezéséből kétség kivül folyik, hogy váltói jogra alapított ilynemű követelést-, habár váltói eljárás tárgyát képezné is, szenvedő váltó képességgel nem biró személy ellen, váltói eljárás utján érvényesíteni nem lehet. Ezen okokból a neheztelt e. bírósági végzést megváltoztatni, váltótvszéki illetőségét leszállítani és felperest, jelen kezességi keresetével a köztörvény útjára utasítani kellett. A költségek és ügyvédi munkadíj megállapítása a vtk. II. R. 128. és 225. §§-ai rendeletén alapszik.