Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

13 a pesti kir. ítélőtábla podig, 1870. okt. 13-án 21,660. sz. a. hozott ítéletével, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta s alperest 1680 ft, ez összegnek a kereset megindításától vagyis 1869. évi márcz. 18-tól számítandó 6% kamatja, és 60 ftban megállapított porköltség fizetését marasztalta, ezen ítéletet alperes felebbezése folytán a m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék, 1871. ian. 11-én 27. sz. a. hozott ítéletével Í9 helybenhagyta. A legfőbb tvszéki itélet ellen, alperes törvényes időben semmiségi panaszt adott be, melyben felhozta: 1- ször: hogy a legfőbb ítélőszék az A. alatti okmány tartalmával elllenkező ítéletet hozott, mert az okmányban egy szó sincs arról, hogy felperes a 8400 ft iránti követelését 1680 ftos részletekre feloszthatja s rajta megveheti; 2- szor: hogy a legfőbb ítélőszék figyelmen kívül hagyva azon jogelvet, mely szerint minden okmány a keletkezésekor fenállott törvények szerint Ítélendő meg, egyszersmind figyelmen kivül hagyta azt, hogy az A. alatti okmány az osztr, polg. trvénykönyv 45. §-a értelmében semmis, mint azt a bécsi legfőbb ítélőszék a •/. alatti hírlapban közlött, s hasonnemü okmányra vonatkozó ítélete is kimondja; 3- szor: hogy jelenleg nincs is elsőbirósági érdemleges itélet, mert az elsőbiróság az ügy érdemébe nem is bocsátkozott, tehát már a másodbiróság köteles lett volna a pert érdemleges ítélethozatal végett leküldeni; 4- szer: hogy a kereset időelőtti, mert ha az A. alatti okmány semmis is, miután még le nem járt, csak 5 év múlva lett volna beperesithető. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a kir. ítélőtáblának * 1871. évi okt. 13 án 21,660. sz. a. hozott ítéletét, úgyszintén a harmadbiróságnak 1871. jan. 11-én 27. sz. a. hozott s a másodbirósági ítéletet helybenhagyó ítéletét, a mennyiben ezen ítéletek a per érdemét is eldöntik-, a polg. törv. rendt. 297. §-ának 1) pontja, és a 304. §. alapján hivatalból megsemmisítette, s az eljáró bíróságot odautasitotta, hogy az ügy érdemében ítéljen. Mert az elsőbiróság felperest keresetével, mint időelőttivel utasitván el, s a kereseti követelés valódisága és jogosultsága ellen tett kifogások érdemleges elbirálását mellőzvén, az ügy érdemére nézve elsőbirósági itélet nem létezik, a másod-