Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

136 vánkönyvi felvétele, nem pedig az első helyszinelési felvétel, szolgálhatván; s igy ez utóbbi ellen felperes tulajdonjogát kiigazitási keresettel érvényesíteni jogositva lévén, a kir. tábla neheztelt Ítélete: ezen és az abban felhozott indokoknál fogva, helyben hagyandó volt. XXXVI. Halál esetére történt vagyonátruházás telekkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezheti, s ha az elöjegyeztetett is igazolása nem tartozik a telekkönyvi hatóság köréhez. (1871. decz. 20.10,761. sz. a.) Egyrészről Kun János, másrészről Mészáros Menyhért és neje között 1863. évi márcz. 8-án vagyonátruházási szerződés jött létre, mely szerint az előbbi kijelentette, hogy azon esetben, ha az utóbb nevezett házastársak őt holtáig tisztességesen tartják és ellátják, minden vagyonában s különösen a makói 807- sz. telekjegyzőkönyvben foglalt 501. számú házában is, holta után azok lesznek örökösei, mit Mészáros Menyhért és neje el is fogadtak, és ezen egyesség alapján, a most felsorolt ingatlanságra, utó-örökösödésük 1865. évi 1979. sz. a. előjegyeztetett. 1868. évben azután Mészáros Menyhért és neje igazolási keresetet adtak be, mely szerint anyakönyvi kivonattal bebizonyítván, Kun Jánosnak 1867. évi márcz. 19-én történt halálát, a fentebbi szerződés alapján a makói 807. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanságokra 1979—1865. sz. alatt nyert előjegyzést igazoltnak kimondatni és ennek alapján tulajdonjogukat bekebeleztetni kérték. Befejezett tárgyalás után Csanádmegye törvényszéke 1871. évi ápril 22-én 536. sz. alatt hozott Ítéletével az előjegyzést igazoltnak kimondotta és a tulajdonjognak felperesek részére leendő bekebelezését elrendelte, mert a keresethez •/. alatt csatolt, élők közötti vagyonátruházást tartalmazó szerződés szerint a 4 •/• alatti anyakönyvi kivonat tanúságaként 1867. márcz. 19-én elhunyt Kun János