Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

84 Terézia-szőlőhegynek, mint tulajdonának visszaadatása iránt. Tordamegye alsó kerületi törvényszéke előtt keresetet indí­tott az 1797. évi egyezség alapján, mely által b. K. Farkas és gr. B. Terézia, mint a kik alpereseknek a kérdéses helyet szőlővel leendő beültetés végett használatba engedték, kikötöt­ték volt, hogy utódaik jogosítva vannak a szőlőhegyet bár­mikor vissza venni a szőlők becsárának megtéritése mellett. Alperesek kifogásokat adtak be az illetőség ellen az 1869. évi máj. hó 13-án kelt igazságügyminiezteri rendelet alapján, melv állitásuk szerint világosan rendeli, hogy a szőlőbirtok utáni tartozások váltságdijának megállapítása s az egyénenkénti felosztás a kir. vegyes bíróságok illetősége alá tartozik, s igy az ily tartozások megváltása iránti kérdéssel szorosan össze­függő tulajdonjog iránti kérdés felett is csak azok lehetnek hivatva határozni. A kifogások felett tartott tárgyalás alkalmával felpere­sek az illetőség elleni kifogások indokolására felhozták még: hogy dézsmás szőlő kiadása követeltetvén, ez ügy a pol­gári rendes bíróság illetőségéhez nem tartozhatik, hogy a kereset alapjául felhozott egyezségben a visszavételre bizonyos határidő kitűzve nincs, ha tehát egyátalában ezen kereset megindítható lett volna, azt az 1868. nov. 9-én kihirdetett XXIX. törv. czikk életbeléptétől számitandó egy év alatt kel­lett volna megindítani, következőleg, miután a jelen kereset későbben adatott be, felperesnő a visszaváltási jogtól elesett, különben is a visszaváltási jog felperesnőt nem illeti, mert az világosan csak a leszármazó örökösök részére van fentartva, a következő kitétellel: „ha Isten maradékokkal megáld" stb. Az 1868. XXIX. törv. czikk 16. §-a sem állapithatja meg az illetőséget, mert az csak magára a megváltási összeg megál­lapítására vonatkozik, csak akkor, ha a szőlő utáni tartozások megváltására nézve illetékes biróság kimondaná, miszerint al­peresek által birt szőlők nem tartoznak az 1868. XXIX. törv. czikk alá, lehetne polgári uton pert inditani. Felperesnő részéről pedig ellenvettetett, hogy a keresetben nem szőlőváltság, hanem a szőlőhegy­nek, mint tulajdonnak átadása követeltetik, a kikötött mive­lési ár megtéritése mellett, különben az 1869. május 13-diki miniszteri rendelet csak az eljárást tartalmazza, még pedig vonatkozással az 1868. XXIX. törv. czikkre, melyben meg

Next

/
Thumbnails
Contents