Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

59 el valamelyik ügyvéd, kitől nyeri meg akkor megállapított munkadiját ? Panaszló ennélfogva azon nézetben van, hogy a bíróilag megállapított munkadíjak a végzés jogerőre emelkedése után végrehajtásilag hajthatók be; ugyanazért kérte a neheztelt végzés megsemmisítése mellett a bíróságot ennek elrendelésére utasitani. A m. kir. Curia, mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette; mert az 1870. jan. hó 29-én 99. sz. a. kelt végzésben panaszlónak költségei ügyfele irányában egyedül megállapítva, de az utóbbi azoknak végrehajtás terhe melletti fizetésére kötelezve nem lévén, s igy az érintett végzés végrehajtáshozi jogot ezen költségekre nézve magában nem foglalván, annak alapján a végrehajtást elrendelni nem lehetett, miért is a semmiségi panasz alaptalannak bizonyult. 367. A községi jegyző készpénz és egyéb járandóságokban kikötött fizetésének behajtása iránt, egyenesen a bíróságnál is felléphet, kivéve, ha e tekintetben a közigazgatási uton megindított tárgyalás még folyamatban lenne. (1870. decz. 15-én 12,486. sz. a. hozott határozat.) P. József felperes 1870. évi jun. 23-áü, 24-én és 25-én, 521., 523. és 536. számok alatt Biharmegye vaskóin szakasz szolgabirájához beadott sommás keresetleveleiben előadta, miszerint Alsó-Verkár községe három rendbeli szerződés szerint tartozott volna neki 1866., 1867. és 1868-dik évi fizetései fejében decz. utolsó napjáig a 2. • . alatti jegyzékben foglalt terményeket kiszolgáltatni, melyek pénzbeli értéke a 3. •/. alatti árjegyzék szerint 55 ft 47 krt, 66 ft 40 krt és 57 ft 73 krt tesz ; minthogy pedig az érintett illetményeknek 4. v . szerint közigazgatási uton megkisérlett behajtása nem sikerült, kérte felperes egy rövid tárgyalásra alperes község helyett annak ez idő szerinti bíráját G. Sándort megidéztetve, általa alperes községet a termények fenti áraiba s a költségekbe elmarasztalni*