Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

40 pitotta meg; — a m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék pedig, másodbirósági végzés ellen a végrehajtató és végrehajtás alá került felek, valamiut K. Lászlóné, mint S. Lipót engedményese részéről beadott felfolyamodáso 1870. jul. 12-én 6614sz. a. hozott végzésével visszautasította. — Ezen végzés ellen K. Lászlóné 1870. aug. 30-án 3838. sz. a. semmiségi panaszt adott be, felhozván: 1- ör) hogy visszautasításnak telekkönyvi ügynél épen nem lehet helye, mert az 1869. máj. 1-én kelt ig. min. rendelet a telekkönyvi hatóságoknál fenálló szabályokat érintetlenül hagyván, a felfolyamodást a telekkönyvi pátens érteimében kellett megtenni: 2- or) hogy ha formahiány követtetett is el, az ő, mint jóhiszemű hitelező, követelését nem lehet 6 évi perlekedés után azért elvetni, mert a törvényhozás a jelen végzést nem sorolja ez idő szerint a felebbezhetők közé: 3- or) hogy bár a kir. ítélőtáblai végzés semmis, a mennyiben oly nyugta folytán rendelt a követelésből levonást, mely a perben ne n szerepelt, a legfőbb ítélőszék mégis nem intézte el az ügyet érdemileg, hanem forma hiányt keres ott, a hol nincs, s oly törvények alapján, melyek ezen telekkönyvi ügyre nem tartoznak. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a megtámadott harmadbirósági végzést a ptrdts 56. §-ának d) pontja, 297. §. 9) pontja, és 304. §. alapján hivatalból megsemmisítette, s az iratokat ujabb határozat hozatala végett a m. kir. Curia legfőbb itélőszéki osztályához átküldetni rendelte. Mert a másod- és harmadbirósági tanácsjegyzőkönyvek egybevetéséből kitűnt, hogy a harmadbirósági határozat hozatalakor V. K. biró is, ha a másodbirósági azon végzés hozatalában, mely ellen a felek a harmadbirósághoz felebbvitellel éltek, részt vett, szinte mint egyik szavazóbirói tag a tanácsülésben jelen volt; miután pedig a felsőbb bíróságok ilyképeni alakítását a ptrdts 56. §-ának d) pontja tiltja, s azon körülmény, hogy a bíróság szabályszerüleg alakítva nem volt, a 297. §. 9) pontja alatt kijelölt semmiségi esetet képezi, moly a 304. §. szerint hivatalból figyelembe veendő.