Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

35 Az eljáró városi törvényszéknek fennebbi száma és kellő végzése a törv. rendt. 299. §. 18) pontja alapján megsemmisíttetvén, a végrehajtás a kérdéses házbérjövedelmeire elrendeltetik, és nevezett bíróság a további intézkedések megtételére utasittatik, mert felperes végrehajtási zálogjoga a kérdéses ingatlanságra már előbb bekebeleztetvén, ez által jogot nyert a polg. törv. rendt. 443. §-ban megállapított sorozat megtartása mellett, kielégítését a jelzálog jövedelmeiből is követelhetni, — a felhozott polg. törv. rendt. 417. §-nak rendelkezése azon esetben levén alkalmazható, a midőn e hitelező kielégítését az adós ingatlanságának jövedelmeiből igényli, a nélkül, hogy maga a főtárgyat képező ingatlanra már előbb törvényes zálogjogot szerzett volna. 351. A semmitöszék hivatva van a perköltségek iránt is határozni, ha a fél az azokra vonatkozó határozat ellen a törvény értelmében, a semmitöszék illetősége elé tartozó semmiségi panaszon kívül, más perorvoslattal nem élhet. (1871. évi jan. 24-én 13,009. sz. a. kelt határozat.) D. Adolf mint felperes, Sch. Ferencz N. hamburgi kereskedő, mint a pesti „Sch. F. N. és társa" czég nyilvános társa ellen, ennek L. Márk képviselete melletti perbe idézésével 6957 ft 29 kr és járulékai iránt, Pestváros törvényszéke előtt 1867-ben keresetet indított, minek folytán alperes az 1870. évi 39,591. szám alatt kelt törvényszéki ítélettel 2314 ft és jár. fizetésében elmarasztaltatott; ezen ítélet ellen valamint felperes, ugy alperes és az ennek meghatalmazottjaként perbe idézett L. Márk is semmiségi panaszszal élt. Sch. F. N. alperes semmieégi panaszában felhozta, hogy magánúton értesülvén, miszerint ellene D. Adolf egy pert folytatott le, s hogy ezen perben a kereset távollétében bizonyos L. Márknak kézbesittetett, kijelenti, miként ezen egyén sem 3*