Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

14 tűzött határidő 30 napnak leendő elhalasztását kérte, mivel terhes állapotban .levén, a várt szülés folytán az eskütételre hamarább meg nem jelenhetne. A bíróság a kért halasztást megadta, minek folytán az eskütételi határnap 1870. okt. 4-kére tüzetett ki. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszszal élt, mivel eskütételi határnapra nézve halasztásnak helye nem lehet, hanem ha azt elhárithatlan akadály miatt a fél elmulasztotta, igazolással kell élnie; azonkívül a végzés elkésetten, t. i. csak 1870. okt. 3-án kézbesittetett, ugy hogy nem lehetett az eskütételnél jelen lennie. A m. k. Curia, mint semmitőszék ezen semmiségi panasznak helyt nem adott, mert a törvény nem rendeli, hogy az eskületételére kitűzött határnap fontos okokból el ne halasztathassék, sőt a 306. §. igazolást engedvén annak is, ki az eskületételének határnapját elhárithatlan akadály miatt elmulasztotta, — azon következtetést engedi, hogy lehetnek esetek, melyekbon az eskü határnapjának meg nem tartása a 230. §-ban ahhoz kötött jogi következést nem vonja maga után ; jelen esetben másodrendű alperes az eskületétel napját nem mulasztotta el, hanem annakelhalasztásáért előlegesen és fontos ok miatt folyamodott; s a bíróság, mely a határnap kitűzésére jogosítva van, a kért halasztásnak helyt adva, miután ezt egyenesen tiltó törvény nem létezik, — nem követett el semmiségre okot adó alaki jogsérelmet az által, hogy az eskületételre uj határnapot tűzött ki s azon az esküt alperestől kivette. Azon panaszpont, hogy elhárithatlan akadály esetében nem halasztási kérvénynyel, hanem a 306. § szerint igazolással kellett volna élni, csak ugy érdemelne birói figyelmet, ha alperes ez eskületételre kitűzött határnapot, a fenforgó akadály bejelentése nélkül mulasztotta volna el; miután azonban meg nem jeienhetését előre bejelentette, s a biróság a mutatkozó akadályok tekintetbe vételével uj határidőt tűzött ki, az igazolás szüksége, sőt annak lehetsége is fenn nem forgott. A mi végre a 3-dik panaszpontot, — a későn lett értesitést illeti, e panasznak törvényes alapja szinte nincsen, mert a biróság székhelyétől fél mérföldnyi távolságra lakó felperesnek az eskületételi tárgyalásra megjelenni elég ideje volt; és a 106. §. rendelete ez esetre nem alkalmazható; mert itt nem forog fenn azon eset, mely a megidézett alperesre nézve a 116. § ban