Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

159 örököse több joggal szinte nem bírhatván, őt a felperesi kereset értelmében elmarasztalni kellett. A perköltséget 1-sőrendü alperes, mint pervesztes tartozik fizetni. Ellenben 2-odrendü alperes az ellene alaptalanul indított koreset terhe alól felmentendő volt. Ezen ítéletet elsőrendű alperes felebbezte, mert az ősiségi nyiltparancs 9-ik §-a a nemesi és jobbágyi vagyon közt különbséget nem tevén, felperesek örökösödési jóga annak a hivatkozott §-ban kitett határidő alatt nem érvényesítése miatt elévült. Az osztrák ptkönyv 1467-ik §-a a telekk. rend. I. i így Il-ik része szerint nyert jogok közt megkülönböztetést nem tevén, az elbirtoklási jog mindkét esetre kiterjed, és ennélfogva felperesek az elsőrendű alperes által szértett birtoklási jognál fogva el lettek volna utasitandók ; továbbá a telekk. rend. 3-ik §-ból nem következtethető, hogy ily bejelentvény esetében az emiitett 1467. §. alkalmazható nem lehetne. Felperesek által a házassági szerződés valósága nem tagadtatott, s azon kifogásuk, hogy az másolatban volt felmutatva, tekintetbe vehető nem volt, mert annak eredetben megtekintése soha meg nem tagadtatott, sőt a 9621. számú végzés arról tesz tanúságot, hogy az 1868. évi deczember 12-én tartott tárgyaláskor a bíróság előtt mutattatott, és az id. törv. szab. 98-ik §-a értelmében eredeti okiratok megtekintése végett a bíróságnál határidő volt kérendő, mit felperesek szinte nem tettek. Az ítélet helytelenül értelmezi a szerződést, midőn azt csak a házra vonatkoztatja, mert a német pór a ház szó alatt birtokát átalában érti. A mi a roszhiszemiiséget illeti, melyre az ítéletben vonat kozás történik, nem vehető tekintetbon, mert ez nem az átiratási kérvény beadásától, hanem az örökség megnyílta napjától számítandó volt, mi akkor szóba sem jöhetett, mert alperes kiskorú levén, nevében a gyámhatóság járt el. Azon indoka az Ítéletnek, miszerint a ház csak birói becsű által lett volna átvehető, mi horderővel sem bír, a per tárgyát csak azon kérdés megvitatása képezhette, váljon felperesek törvényes örökösödési joga beállott-e vagy sem? s a jelen perben azon kérdés, váljon a törvényes örökösök a telek értékével kielégíttettek-e, vitatható nem volt.