Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)
146 igazoltnak kimondassák, beleegyezését adta, az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatni kellett. A perköltségek a per körülményeinél fogva lettek kölcsönösen megszüntetve. Ezen Ítéletet pedig G. János és Z. Erzsébet 2-odrendü alperesek felebbezték, mert felperes keresete hivatalból visszautasítandó lett volna, miután annak benyújtásakor már ők voltak a telekkönyvi tulajdonosok, s ennélfogva a keresetet ő ellenük kellett volna indítani, — mert továbbá 1-só'rendü alperes D. Péter — tulajdonjogának reájuk minden jogfentartás nélkül történt átruházása folytán — bekeblezési engedélyt az ő sérelmükre többé nem adhatott. Mely felebbezés következtében a m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék 1871. évi márcz. 8-án 3194: 1870. sz. a. következő ítéletet h; zott: A pesti kir. ítélőtábla ítélete megváltoztatván, az eljáró telekkönyvi törvényszék Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Annak megemlítésével, miszerint azon oknál fogva, mivel a nyilvánkönyvi állás szerint, a jelen kereset beadását megelőzőleg a kérdés alatti ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog már nem elsőrendő alperes D. Péter, hanem G. János és Z. Erzsébet 2-odrendü alperesek nevére létezik telekkönyvileg bekebelezve, a kereset csakis utóbbiak ellen indítható meg; — mi a vitatott bérleti jog előjegyzésének igazolását illeti, ennek elsőrendű alperes D. Péter engedélye folytán csak az esetben lehetne helye, ha felperes a persorán igazolta volna, miszerint ezt ugyanattól még azon időben nyerte volt, a midőn a kérdésben forgó ingatlanokra még tulajdoni, és igy rendelkezési joggal birt. Most nevezett elsőrendű alperes D. Péternek a persorán adott bekebelezési engedélye az előjegyzés igazolásának tehát azért nem szolgálhat alapul, mivel tulajdonjogának nyilvánkönyvi törlése után az uj telekkönyvi tulajdonosok sérelmére, s ezeket is kötolezőleg ilynemű nyilatkozatot többé nem tehetett. Tekintve, hogy G. János és Z. Erzsébet 2-odrendü alperesek, mint azon ingatlanoknak egyedüli telekkönyvi tulajdonosai és jogszerű birtokosai, kik a IV. •/. alatt becsatolt szerződéssel igazolták, hogy elsőrendű alperes D. Péternek az A. alatti szerződésből folyó személyes kötelezettségeit át nem vállalták, a kért igazolást határozottan megtagadták.