Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

136 Minthogy ilyképen a telekkönyvi kiigazításnak egy tisztán álló, elvitázhatlan és tettleges birtoklási jogczimen alapulnia kellett, ez pedig a jelen esetben fenn nem forog, következéskép alperesnőnek a telekkönyvbeli téves bevezetéséről e helyütt szó sem lehetvén : — mindezeknélfogva a hivatkozott, és az ügy érdemére befolyást nem gyakorlott tanuk vallomásainak mellőzésével, felperest keresetével elutasítani, s mint vesztes felet a perköltségek megfizetésében marasztalni kellett. Ezen ítéletet felperes felebbezte, mert alperesnő nyíltan beismerte, hogy a B) alatti egyezséget minden ámítás és erőszak nélkül kötötte valamint azt is, hogy felperes az abban elvállalt kötelezettségeknek eleget tett, — minélfogva nem áll azon ítéleti indok, hogy a felek közt az öröklési jogviszonyra vonatkozólag peres kérdés léteznék, miután felperes alperesnőt igényeire nézve kielégítvén, ez utóbbi a telket neki önként adta át, minek folytán azt már 6 év óta békésen birtokolja; mert az A) alatti telekkönyvi kivonaton létező aláírás felperes irányában bizonyítéknak nem tekinthető, miután ő azt tagadta, de különben sincs tudomása arról, hogy ezen aláírás általa, vagy más valaki által ily értelemben tétetett volna, mint a minőt annak az ítélet tulajdonit, — de nem is lehet az aláírásnak oly erőt tulajdonítani, ha figyelembe, vétetik a telekkönyvek szerkesztésénél követett eljárás, midőn a felek a község; házához becsődítve azoknak aláírására fel9zólittattak a nélkül, hogy azok mibenléte iránt felvilágosittattak volna; mert végül eltekintve mindezektől, ha alperesnőnek a kérdéses ingatlanhoz némi joga lett volna, azt az egyezségileg kikötött 6 év lejárta után nem engedte volna át felperes birtokába, hanem miután az nevére telekkönyvezve volt, annak kiadatását követelte volna felperestől, mit nem tevén, világos, hogy az felperes beleegyezése nélkül íratott az ő nevére. Mely felebbezés folytán a pesti kir. Ítélőtábla által 1870. évi márczius 14-én 12,043: 1869. sz. a. ítéltetett: Az elsőbirósági ítélet helybenhagyatik. Indokok : Felperes a kérdésben forgó l/4 úrbéri telekre nézve kizárólagos tulajdonjogát a B) alatti egyezségből származtatja, azonban ezen egyezség 1-ső pontja szerint az emiitett 1 4 úrbéri telekhez tartozó atyai ház és bel telek alperes kizárólagos tulajdonába lett átengedve, mely okból a B) alatti