Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

122 tára, kik a congressusi szabályok értelmében alakultak hitközséggé, a volt izraelita község egész vagyonára a birói zárlatot elrendelte s foganatosította. 405. A senimitőszék nincs hivatva a felett határozni, hogy az anyagi jog szabályai a perügy érdemének eldöntésénél helyesen alkalmaztattak-e; következőleg a törvénynek az ügy érdeme körüli helytelen vagy téves alkalmazása miatt semmiségi panasznak helye nincs. (1871. máj. 22-én 5431. sz. a. hozott határozat.) T. Károly ügyvéd által képviselt S. István s társának, ügyvéd S. Károly által védett Cz. Gergely ellen, a kolozsmegyei gyalui egyesbiróság előtt indított sommás birtokháboritási perében, a nevezett elsőfolyamodási bíróság 1868. szept. 11-én 1900. sz. a. hozott ítéletével, alperest a kereset, s 17 ft 34 kr perköltségben elmarasztalta, a m.-vásárhelyi kir. ítélőtábla pedig 1870. febr. 1-én 12,068. sz. a. kelt végzésével — az elsőbirói határozatot feloldva — kiegészítő tárgyalást rendelt; végül a m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék 1870. évi decz. 1-én 3443. sz. a. kelt határozatával, felperesnek a másodbiróság végzése ellen beadott felebbezését visszautasította, s felebbező ügyvéd T. Károlyt konok felebbezés miatt 25. ft pénzbirságban elmarasztalta. Ezen legfőbb itélőszéki határozat ellen T. Károly kellő időben semmiségi panaszt adott be, melyben a következőket hozza fel: Konok felebbezésért az 1868. LIV. t. cz. 293. §-a, és az 1868. XIV. t. cz. 3. §-a értelmében büntetésnek akkor van helye, ha a felebbezvény két egyenlő Ítélet ellen adatott be, s ha a felebbezvény a törvény világos értelme ellen harczolna. Két egyenlő ítélet in concreto nem forog fenn, s e mellett a legfőbb Ítélőszék nem bocsátkozott az ügy érdemébe,