Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

120 404. Az izraelita congressusi szabályok értelmében megalakuló izraelita községnek a régi hitközségtől elvállása következtében, az azelőtti közös vagyonra nézve, birói, különösen zárlati eljárásnak nincs helye, hanem ez esetben a vagyoni intézkedés is első vonalban a közigazgatási hatósághoz tartozik. Dr. K. Miksa, mint az izraelita congressusi alapszabályok értelmében szervezett pápai izraelita hitközség elnöke s felperesnek, W. Lipót, mint volt izraelita hitközségi elnök alperes ellen, a hitközségi javak zár alá vétele iránt Veszprémmegye törvényszéke előtt folyamatbatett zárlati ügyében, az említett törvényszék, a zárlatot a pápai izraelita hitközségnek Pápán találtató összes ingó és ingatlan javaira következő végzéssel elrendelte: miután a XI. izraelita község kerületi képviselet elnöke által sz. Fejérvárott 1870. évi okt. 28-án 270. sz. a. dr. K. Miksához intézett, jelen kérvényhez D. alatt eredetben mellékelt hivatalos átirattal, — továbbá ugyanazon kerületi elnök áital a megyei bizottmányhoz 1871. febr. 27-ről 269. sz. alatt menesztett s jelen kérvényhez E. alatt eredetben csatolt megkereső levéllel igazoltatott az, hogy a folyamodó által képviselt pápai izraelita hiteorsosok tekintélyes része törvényes hitközséggé alakult; — továbbá, miután a m. kir. vallás- és közoktatási minisztériumnak 1870. évi decz. 14-én 26,282. sz. a. kelt Veszprémmegye közönségéhez intézett s jelen kérvényhez F. alatt másolatban mellékelt leiratából kitűnik az: hogy W. Lipótnak, S. Mandlnak, és ezekkel együtt állítólag 400 orthodox izraelita családnak a congressusi statútumok alapján szervezkedő pápai izraelita hitközségtőli elvállása és ennek folytán külön hitközséggé alakulása alapszabályaiknak megvizsgálása atán a nmlgu m. kir. vallás- és közoktatási minisztérium engedélyezésétől és jóváhagyásától tétetett függővé; az 1868. évi LIV. t. cz. 324. §-ához képest alaposan vélelmezhető: hogy a pápai izraelita hitközségi javakra nézve kérelmező dr. K. Miksának és az általa képviselt törvényes izraelita hitközségnek jogos igénye van; végül miután a fenébb F. alatt hivatkozott