Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

107 tozónak nem tekintette, hanem az iratokat a felebbviteli beadványnak saját hatáskörében leendő elintézése végett a kir. Ítélőtáblához visszaküldetni rendelte. 395. Azon körülmény, hogy az alapperben valamely kérdés eskü által lett eldöntve, a perujitási keresetnek hivatalból leendő visszautasítására okul nem szolgálhat. (1871. jan. 12 én 13,397. sz. a. kelt határozat.) O. Gábornak, P. Vilmos ellen 2400 ft s járulékai iránt folyamatba tett ujitott perében, Arad sz. &'ir. város törvényszéke, 1870. szept. 17-én 3853. sz. a. hozott végzésével, a perújításnak helyt nem adott, mivel a megújítani kívánt per esküvel döntetett el; miért is az ujitott keresetet felperesnek visszaadatni rendelte. Ezen végzés ellen ujitó felperes törvényes időben semmiségi panaszt adott be, mert a polg. törv. rendt. 320. §-a szerint a perújítás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen lévén tárgyalandó' és eldöntendő, az ujitott keresetet hivatalból visszautasítani vagy visszaadni nem lehetett volna. mert a hivatkozott 317. §. helytelenül alkalmaztatik jelen esetben, a mennyiben a NB. alatti hétszemélyes táblai ítélet szerint csak a keresetbe vett összeg egy csekély részére 319 ft 15 krra nézve Ítéltetett meg, s tétetett le az eskü alperes által; de ezen eskü hamis volta is csak az ujitott per során fog kimutattatni, miért is a neheztelt végzést a polg. törv. rendt. 297. §-ának 15-ik pontja alapján megsemmisitetni kérte. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a neheztelt határozatot a polg. törv. rendt. 297. §-ának 1-ső pontja alapján megsemmisítette, s az eljáró törvényszéket utasitotta, hogy az ujitott kereset-levelet szabályszerű idéző végzéssel lássa el; mert a polg. törv. rendt. 357-ik §-ának azon rendelete, mely szerint esküvel eldöntött kérdésre nézve a perujitán meg nem engedtetik: a jelen esetben, midőn a letett eskü csak az alapper egyik tárgyára, úgymint a kiszolgáltatott termesztmények s