Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

104 Ez okból a neheztelt végzés megsemmisítését, kérte. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, Trencsénmegye telekkönyvi törvényszékének 1870. évi okt. 15-én 3808. sz. a. kelt végzését, az ugyanazon évi jul. 18-án 1532. sz. a. kelt előzetes végzéssel együtt a polg. törv. rendt. 297. §-ának 1. tétele alapján s a 304. §. alkalmazásával megsemmisítette, s a törvényszéknek meghagyta, hogy F. Izraelnek 1870. évi márcz. 23 án 1017. számra bemutatott árverési kérvényét a polg. törv. rendt. 427—429. §§. szabályainak megfelelőleg érdemlegesen intézze el; mert az ingatlanokra vonatkozó árverés elrendelésére nézve kizárólag csak a hivatott törvényszakaszok szolgálhatnak zsinórmértékül, s ehez képest az árverés elrendelhetése okából telekkönyvi nyomozásoknak helye nem lehet. 392. A zsinagógákban levő imaszékek ingó vagyonnak levén tekintendők, ily vagyonra intézett keresetek a ptr. 93. §-e értelmében sommás uton megindíthatok. (1871. ápril 14-én 3550. sz. a. hozott határozat.) F. Katalin felperes, a s.-pataki zsinagógában levő egyik imaszék birtokába bocsátása iránt L. Dávid alperes ellen, a s.-paiaki szolgabiróság előtt sommás keresetet indított adásvevési szerződés alapján. A tárgyalás alkalmával alperes mindenekelőtt a birói illetőség ellen tett kifogást, mert a kereset alapját tevő irat örök adás-vevési szerződés, s igy mindenesetre ingatlanra vonatkozik, de köztudomású dolog, hogy az izraelita zsinagógában levő székek ingatlan vagyonnak tekintetnek, azonkívül igazolja az is azok ingatlan voltát, mert a kereset alapját képező adás-vevési szerződés betáblázási záradékkal is el ván látva. Ez okból tehát a kereset illetékességi szempontból leszállítani kérte. Felperes tagadta, hogy a zsidó imaszék ingatlan vagyont képez, azt annak keresztelni nem lehet. Erre elutasító végzés hozatott, mely ellen felperes kellő időben semmiségi panaszszal élt.