Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

118 (1870. jan. 10-én 3845. sz. a. kelt határozat.) M. F. ügyvéd a t—i szolgabiróság által 622,869. sz. alatt nyelvválteágban lett elmarasztalva a biróság egyik tagja ellen intézett érdekeltségi vád miatt. Ezen végzés ellen nevezett ügyvéd semmiségi panaszt adott be, melyben még sértőbb kifejezésekkel élt. A bíróság a semmiségi panaszt felterjesztette, de az abban foglalt kifejezésekért panaszló ügyvédet nyelvkötéssel büntette. Ezen végzés ellen a megbüntetett ügyvéd szintén semmiségi panaszszal s egyúttal felebbezéssel is élt. A magyar kir. curia mint semmitőszék következő határozatot hozott: a semmiségi panasz elvettetik, s az egyszersmind közbevetett felebbezés folytán az ügyiratok másodbirósági ellátás végett a kir. itélő táblához áttétetnek; mert a nyelvkötés büntetésének törvényessége 8 a jelen esetre alkalmazhatósága felett Ítélni, ezen magyar kir. semmitőszék törvényes hatásköréhez nem tartozik, egyébiránt pedig az ügyiratok a 302. §. értelmében az e tárgybani érdemleges határozat hozatalára hivatott felébb viteli birósághoz átteendők. 105. Az igazolást megtagadó első bírósági határozat ellen nem felebbezésnek, hanem csak semmiségi panasznak van helye. (1870. jan. 10-én 3585. sz. a. kelt határozat.) F. J.-nak K. G. elleni adóssági keresetében, alperes meg nem jelenés miatt elmarasztaltatván, igazolási kérelmet adott be, melynek szabályszerű tárgyalása után, az elsőbiróság 1869. okt. 29-én 4389. sz. a. kelt Ítéletével az igazolási kérelemnek helyt nem adva, a per érdemében előbb hozott Ítéletét fenntartotta. Ez ellen alperes semmiségi panaszszal és felebbezéssel élt, főindokul felhozván, hogy a perügy érdemében elrendelt tárgyalás megtartása előtt bejelentette a törvényszéknél, miszerint meg nem jelenhetik, sem képviselőt nem talált, s a biróság mind e mellett halasztás helyett a tárgyalást az ő távollétében megtartotta.