Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)
116 együtt, a polg. törv. rendt 297. §-ának 1) pontja és 304. §-a alapján hivatalból megsemmisíttetik, mert a polgári eljárás tárgyát képező mezei rendőrségi ügyek, a polg. törv. rendt. 93. §-ának h) pontja értelmében sommás eljárás utján, a polg. törv. rend. l-ső §-ában kijelölt egyes birák által lévén elintézendők: Pest kőbányai kapitányi hivatala, kártérítésre intézett illetőségi köréhez nem tartozó ezen mezei rendőrségi ügyben, az eljárást a törvénykezési rendtartás szabályai ellenére indította meg. 102. Az eljegyzési viszonyból származó azon peres kérdésekre, melyek felett a p. t. r. életbeléptetése előtt az egyházi törvényszékek Ítéltek, a p. t. r. 22. §-a nem alkalmazható, következőleg, ha a kereset tárgya 300 ft értéket tul nem halad, sommás bíróság elé tartoznak. (1870. jan. hó 10-én 3482. sz. a. kelt határozat.) K. Fr. B. A.-tól teherbe esvén, ez ellen a kalocsai érseki szentszék előtt az eljegyzés érvényessége iránt pert indított, a szentszék 1869. szept. 16-án hozott határozatával az eljegyzést érvényesen megkötöttnek s törvényesen fennállónak mondván ki, alperest felperessel kötendő házasságra erkölcsileg kötelezte, s felperest kártérítési és becsület pótlási igényével az illetékes polgári bírósághoz utasította. Felperes rész ennek folytán a kalocsai törvényszék előtt, keresetet inditott B. A. ellen szülés, gyermekágyi és gyermektartási költségek megtérítése, továbbá munkamulasztás és becsületdij megfizetése iránt, az egész összeget 240 frtra számítván fel. Ezen törvényszék azonban 4029. sz. a. kelt végzésénél fogva, a keresetet a p. t. r. 51. §-a alapján hivatalból visszautasította, mivel ezen 240 frt iránti kereset a p. t. r. 93. §-a értelmében a sommás eljárás alá esik. Felperes ezen végzés ellen törvényes időben semmiségi panaszszal élt, felhozván, hogy az 1864. 54-ik tczikk 22. §-a világosan rendeli, miként a házassági, s igy az eljegyzési viszonyból származó vagyonkövetelések iránti keresetek, melyekre nézve eddig az egyházi bíróságok ítéltek, a törvényszékek illetőségéhez tartoznak az összegre való tekintet nélkül. A magyar kir. curia mint semmitőszék következő határozatot hozott:
