Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)
102 azt folyó évi szeptember 23-án felebbezéssel egyetemben bc is adta. A nyílt időben beadott semmisógi panaszban előadta alperes az illetőség megállapítását illetőleg, hogy semmisek a határozatok s az egész eljárás a 297. §. 4. pontja szerint, mert a kereset kőszéntelepbeni megháboritásról, s abbani visszahelyezésről, sőt kőszónkutatástóli eltiltásról is beszél, s igy kétségtelen, hogy bányaügyet érdekel, — felperes kőszónbányát akarván visszahelyezési uton illetéktelen biró által szerezni, tudván: hogy az illatékes bányabiróság által alaptalan keresetével nem boldogulhatna, do ilyen ügyekben az illetőségi szabályoktól nincs eltérésnek helye ; mert a bányabiróságok az átmeneti intézkedések XIX. czikke szerint tovább is fenhagyatván, illetéktelenül járt el a szolgabíró, olyanokat is eltiltván a kőszénkutatástól, a kik keresetben meg sem emiittettek, mint Br. M. és V. A.; s mert az itólet érthetetlen; mert továbbá alperes mint kassai lakos az eljáró szolgabíró alá épen nem tartozik, s azon ráfogás, hogy a bányatársaságnak kópvieelője, avagy csak részvényese is lenne, hiteles okmányokkal czáfoltatott meg, miből azon absurdum következik, hogy alperes eltiltatik attól, a mit ő nem is cselekedett, s elmarasztatik, hogy felperes behelyeztethessék akőszéntelepbe, mely nem az övé, a határozatokat tehát megsemmisíteni, s felpereseket ugy a perbeli, mint újra felszámított költségeibe marasztalni kérte. A m. kir. kúria mint semmitőszók, az eljáró bíróságnak 1869. évi aug. 22-én kelt birói illetőséget megállapító végzését, minden következményeivel együtt, a polg. törv. rend. 297. § -ának 4. pontja alapján megsemmisítette, felperesekot alperesnek 8 nap alatt fizetendő 25 ft 45 kr megállapított perbeli, és 12 ft felebbviteli költségekben végrehajtás terhe mellett elmarasztalta, s azokat a fenforgó sommás visszahelyezési keresetükkel az illetékes bányabirósághoz utasította, mert a kir. bányabíróságok illetőségi körükkel a polg. törv. rendt. 25. §-a és az átmeneti intézkedések XIX. czikk 1. pontja szerint továbbá is fennhagyatván, felpereseknek sommás visszahelyezési keresete, mely alperesnek a kérdéses területen kőszénkutatástól való eltiltására, és felpereseknek a birtokukban volt kőszéntelepbe viszahelyezésére volt irányozva, az ideigl. törv. szabályok VII. czim. 1. és 37. §§-ai értelmében nem a polgári, hanem az illetékes bányabiróságok elé tartozik.