Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)
154 vánitattui, s miután válóperét folyamatba tenni szándékozik, részére a házasság védőt s gondnokot kinevezni kérte. Az elsőbiróság a folyamodványt visszautasította, mivel abban a végelválás nem hűtlen elhagyás hanem holtnak nyilvánítás alapján kéretvén, és igy a bírósági illetőségre nézve nem a perrendtartás 36-ik §-ának 2-ik, hanem l-ső pontja, s illetőleg az abban felidézett 22-ik czikk lévi'n szabályozó : miután a házas feleknek a férj eltűnése idejébeni lakásuk Solton, és igy nem ezen, hanem a kalocsai törvényszék területén létezett, a polg. prtrs. 40. 36. §. 1) pontja és 22-ik §-a értelmében illetéktelen helyütt nyújtatott be. Ezen végzés ellen folyamodónő semmiségi panaszszal élt; mert jelen esetben holtnak nyilvánítás, s nem végelválásról levén szó, a törvényszék az illetékesség szabályait helytelenül alkalmazta. A m. kir. curia, mint semmitŐ3zék következőleg határozott : tekintve, hogy ifj. B. N. S—nak holtnak való nyilvánítására intézett eljárás a 7651. szám alatt beadott kérvény tanúsítása szerint, a házassági végelvállás czéljából tétetett folyamba, e szerint a polg. törv. rendt. 40. és illetőleg 36. §-a értelmében, az eljáró megyei törvényszék illetéktelenség szempontjából helyesen utasította vissza a kérvényt, miután az emiitett házastársak utolsó állandó lakásuk nem e biróság te rületén volt: az alaptalan semmiségi panasz elvettetik. 135. A szőlők utáni dézsmaváltságra vonatkozó birtokbírósági bizonyítvány kiadása iránti ügyekre a polg. törvk. rendt. alkalmazható nem lévén, azokra a semmitőszék illetősége ki nem terjed. (1870. márczius 17-én kelt határozat.) St . . . A . . . és St . . . S . . . zalakoppányi lakosok, mint P . . . Miksa és Henrik jogutódjai, a Zalakoppány helység határában fekvő szőlők utáni dézsmaváltság tárgyában birtokbirÓ3ági bizonyítvány kiadatását kérték; ezen kérelemre Zalamegye polg. tvszéke 1870. évi febr. hó 1-én 546. sz. a. következő végzést hozott:
