Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

141 123. A 93. §. h) pontja szerint sommás útra tartozó mezei rendőrségi ügyekben a felebbezés birtokon belül van a törvény által megengedve. (1870. febr. 1-én 4551. sz. a. kelt határozat.) Felperes Z. J-nak, Gl. F. alperes ellen, mezei rendőri kihágásból eredt 71 frt 59 kr s járulékai iránt, sz. kir. Debreczen város mezői rendőr-főkapitánya előtt lefolytatott sommás perében, 1 í- 69. nov. 26-án kelt itélet ellen, felperes folebbezést jelentett be. Ezen felebbezést az eljáró főkapitány 1869. nov. 26-án kelt végzésével elfogadta ugyan, de egyszersmind értesítette felebbezőt, hogy felebbezése a végrehajtást nem gátolhatja, mert az átmeneti intézkedésekot tárgyazó, 1869. mánczius 31-én kelt igazságügyminiszteri rendelet XIX. czikkének 1. pontja a mezei rendőrségi ügyekre nézve az anyagi részre vonatkozó előbbeni törvényeket, valamint az előbbeni eljárási szabályokat is változatlanul fetartotta; az 1840. IX. törvényczikk 5. §-a pedig pénzbeli elmarasztalásokra a felebbvitelt, csak birtokon kivül engedi meg, és pedig egyedül a városi törvényszékig vagy városi tanácsig, és nem fölebb. Ezen végzés ellen, felperes 1869. nov. 29-én 1318. sz. a. semmiségi panaszszal élt; minek folytán a m. kir. curia, mint eemmitŐszék következőleg határozott: az eljáró mezei rendőri bíróságnak mult évi nov. hó 26-án kelt ítélete a polg. törvk. rendtartás 297. §. 1. pontja alapján megsemmisíttetik, s ugyanaz a felebbezésnek haladéknélküli felterjesztésérc utasittatik; mert habár az átmeneti intézkedések XIX. czikkének 1) pontja szerint a mezei rendőrségi ügyekre venatkozó intézkedések, s ezek által fentartott korábbi törvények és rendeletek érintetlenül, hagyattak, a felebbvitel az átmeneti intézkedések I. czikke értelmében az 1868. LIV. t. cz. szabályai szerint lévén kezelendő, ennek 287. §-a szerint az itélet elleni felebbezés a végrehajtásra nézve halasztó joghatálylyal bir. 124. A feltétlenül marasztaló elsöbirósági itélet alap-