Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

4 Kereskedelmi törvény 3. §. ELSŐ RÉSZ. Kereskedők és kereskedelmi társaságok. ELSŐ CZIM. Kereskedők általában. 3. §. Kereskedőnek a jelen törvény értelmében az tekintendő, ki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik. 1. A 3. g. sz. a kereskedői minőség az ipárszerüséget feltételezi ugyan, ele magában véve független az üzlet terjedelmétől. A ki a 258. §. 1. p. alá eső ügyletekkel iparszerüen foglalkozik, az kereskedőnek tartandó és közömbös, h. az állandó foglalkozás mellett, üzlete tulbaladta-e a kisipar körét v. sem. (I. G. 187/97.) Kereskedő az, a ki czipőárukkal nyílt üzletben kereskedik, még ha üzlete a kisipar körét nem is haladja meg. (5922/98.) Kereskedőnek tekintendő a 3. §. értelmében : a kávéháztulajdonos (Bp. T. 3864/95.); a bodegatulajdonos (Bp. T. 2212/96.).; a kőfaragómester, a ki nyers köveknek feldolgozva továbbeladás czéljáből való megszerzésével v. termelésével iparszerüleg foglalkozik (565/92.) ; az alkusz (Bp, T. 4231/77.): a kereskedői ügynök (Bp. T. 5034/77.); a dohánytőzsde birtokosa. (Bp. T. 620/78.) ; a gyógyszertár tulajdonosa (Bp. T. 157/99); az épitési vállalkozó £11. építőmester, a ki a 258. §. 1. p. és 259. §. 1. p. alá eső keresk. ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik (1768/95.), a beépítés végett szerzett ingókra vonatkozó ügyleteire nézve (Bp. T. 2222/97.); a tőzsde rendes tagja (Bp. T. 2566/96); a ki évek óta iparszerüleg foglalkozik a tőzsdén értékpapírok vételével és eladásával, ezen foglalkozása alapján, tekintet nélkül arra, h. a ezégjegyzékbe be van-e jegyezve, v. a jogosított tőzsdeügynökök sorába lel van-e véve, és tekintet nélkül arra ís,*n. iparjogositványnyal bir-e, kereskedőnek tekintendő. (B. P. 2790/94.) A szabadalmak közvetítésével és értékesítésével járó ügylet keresk. ügylet s így az azokkal iparszerüleg foglalkozó : kereskedő. (1157/96.) Kereskedői üzletekre vonatkozó hirdetéseknek : iparszerüen folytatott közzététele,"1 valamint ily hirdetmények közzétételének iparszerüen folytatott közvetítése kereskedővé minősiti az azzal foglalkozó személyt vagy társaságot. (1320/92.) 2. Nem kereskedő: a gyógyszerész (133/98), az aratási vállalkozó, ha iparszerüleg üzi is az aratás átvállalását (5835/98), a fogtechnikus, mert miifogaknak kézügyességgel történt feldolgozás után való puszta előállítása egymagában véve még nem képezi a K. T. 259. 1. p. intézkedéséhez képest ingó dolgoknak fel- vagy átdolgozását (1731/93) ; a ki ingatlanokra vonatkozó ügyletek közvetítésével (Bp. T. 4574/77.), a ki kereskedői ügynökséggel csak kereskedői segédképen foglalkozik (Smsz. 2138/79.) ; a biztosító társulat ügynöke (Bp. T. 4582/79); távirat közvetítő intézet tulajdonosa (Smsz. 4800)79.), a magy. kir. államvasutak menetjegvirodája. (Bp. T. 3087/96.) 3. Az a körülmény egymagába véve, h. felp. a czégek jegyzékébe bejegyeztetett, kereskedői minőségét nem bizonyitja, mert a bejegyzés ténye harmadik személyek tagadásával szemben még nem bizonyitja azt, h. az, a ki 3. §. V. ö. : K. T. 4., 5. 10., 258—261. §§. — L. : 1884 : XVII. t.-cz. 1—3. — Az 1877 : XX. t.-cz. 20. g. b) p. sz. az atyai hatalmat gyakorló atya köteles a gyám jóváhagyását kikérni, ha a kiskorú részére kereskedői üzletet nyitni, vmely átháramlott ily üzletet átvenni v. mszüntetni, közkereseti v. betéti társasági szerződést kötni v. megszüntetni kíván ; u. ezt köteles a gyám v. gondnok mtenni az 1877: XX. t.-cz. 113. S- 6. p. sz. — L. 1877 : XX. t.-cz. 271. *?-át arról, h. gyári, kereskedési v. iparüzlet íentartását a gyámhatóság mikor engedheti meg. — L. 1895 : XLI. t.-cz. 9. §.a belföldi kereskedő czégével jogtalanul ellátott áruk forgalomba hozataláról.