Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 183., 184-. §§. 1. Választmány oly módon, h. az által az ig. törvényes jogköre megszorittassék, meg nem engedhető. (Bp. T. 1002/77.) 2« Meg nem engedhető, h. az időközben megürésülendŐ ig. állomások az ig. és ne a közgy. által töltessenek be. Nincs megengedve, h. szavazatjogát egyik ig. tag' a másikra ruházza. (Bp. T. 1094/77.) 3. Belföldi r. t.-oknál az ig. és felügy! biz.-ba megválaszthatok kellékeire nézve a K. T. a honosság v. lakhelyet illetőleg intézkedést nem tartalmaz, és annak szelleméből sem vehető ki oly irány, miszerint a választás kizárólag v. túlnyomóan a r. t. székhelyén állandóan lakó honpolgárok közül történhessék. (Lii. 217/77.) 4. A r. t. az ig. tagjai irányában a nyereség jutalékban való részesítése iránti kötelezettségének eleget tesz, ha az alapszabályilag meghatározott és a közgy. által jóváhagyott mérleg alapján a nyereségjutalék összegét az ig.-nak mint ilyennek kiszolgáltatja ; ez az összeg az ig. tagjának összeségét illetvén meg, az abban való egyénenkénti részesülést az ig. tagjai egymás közt vannak jogositva meghatározni. (084/91.) 5. A K. T. a részvénytársasággal szerződéses viszonyban álló személyeknek igazgatósági tagokká választását nem tiltja. (276/99.) 183. §. Az első igazgatóságot az alapítók nevezhetik ki. Az ily kinevezés azonban, mely legfeljebb három évre történhetik, a tervezetben (150. §.) világosan felemlítendő. Az igazgazgatóság tagjait, a netaláni kártérítési igények épségben tartása mellett, a közgyűlés bármikor elmozdíthatja. 1. A közgy. jogositva van az ig. tagot akkor is elmozdítani, ha az ig. tag elmozdítása a tárgysorozatba nem vétetett föl. — A közgy. a kinevezett igazgatót is bármikor elmozdíthatja, ha annak ténykedése által a r. t. érdekeit veszélyeztetve látja. (1791/93.) 2. Nem létezik olyan jogszabály, mely a meghatározót időre szerződtetett r. t. vezérigazgatónak jogellenes elbocsátása esetére végkielégítésül bármi összeget biztosítana. .Jogellenesen elbocsátott vezérigazgató csak kártérítést követelhet, még pedig a szerződésileg megállapított fizetést és esetleg a szerződésileg meghatározott idő egész tartamára : azonban a tizetéshez csak a szerződésileg megállapított havi időszakokban és csak addig az ideig van joga, a meddig abban a helyzetben lesz, h. a r. t.-nál a szolgálatot a szerződés értelmében teljesíthesse. (503/94.) 184. §. Az igazgatóság tagjai a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett az illetékes törvényszéknek haladéktalanul bejelentendök. Egyidejűleg a bejelentéssel az igazgatóság tagjai ugyanott aláirásai182. V. ö. : K. T. 154. §. 4. p., 157. s'. 10. p., 159. S- 4. p., 179. §. l.p., 180., 183—186., 188—192., 198., 200. §§., 208. §. 2. p., 218., 221. Ss-- : Btkv. 362 8 igazgatósági tagok által elkövetett hűtlen kezelés vétségéről. — L. 1881 ': XVII. t.-cz. 202., 243., 246. §§. — L. 1881 : LXI. t.-cz. 2 és 19i §§. az igazgatóság felelősségéről a vasutak és csatornák központi telekkönyvezési' körül : 1881 : LXI. t.-cz. 28. §. az igazgatóság feladatáról, ha a vasUt vagy csatorna ingatlanaira az árverés elrendeltetik. — L. 1891 : XXX. t.-cz. az Adria" igazgatóságáról, 1894 : XXXV. t.-cz. a Magyar Folyam- és Tengerhajózási r. t. igazgatóságáról, 1891 : XXXVIII. t.-cz. az Osztrák-magvar államvasút uradalmainak igazgatóságáról, 1898 : IX. t.-cz. a Magy. Keleti Tengerhajózási r. I. igazgatóságáról, 1899 : XXXVII. t.-cz. az osztrák-magvar bankról. 183. §. V. ö. : K. T. 150. §. 6. p„ 154. §. 4. p., 457. §. 6. p., 179. S. 1. p. — L. : 1898 : XXIII. t.-cz. 31. g.