Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 174-. §. 73 I. A 17::. §. csak arról intézkedik, h. a társaság részéről ki tekinthető igazolt részvényesnek. (734/95.) S. Névre szóló részvény tulajdona puszta átadás által meg nem szerezhető s igy e részvényekre nézve a tettleges birtok magában a tulajdon jogi vélelmét meg nem állapítja. '5137/88.) 3. A r. t. a részvénybirtokosi minőség vizsgálatára jogosítva van. Felp. az üres hátirattal ellátott részvénveket bírói árverésen megvevén, azok a hátlapjukra vezetett záradékok szerint a birői kiküldött részéről felp.-re törvényszerűen átruháztatván és a biróság a kiküldöttnek ezt az eljárását tudomásul vévén : a r. t. köteles őt a részvénykönyvbe bevezetni s ha a r. t. ezt nem tenné, felp. jogosítva van mindaddig, inig a részvénvek birtokában marad, részvényesi jogait az ítélet alapján gyakorolni. (333/98.) 1 4. A r. t. alapszabályaiban megállapított azon intézkedés, b, a részvény csak az igazgatóság közvetítése mellett ruházható át másra, mint a tulajdonos cselekvőképességét korlátozó és a 173. s,. 2. bek. helyes értelmezésével ellentétben álló intézkedés, a részvénytulajdonosi minőségre befolyással nem bír s az igazgatóság a nem ily uton tulajdonossá vált részvényesnek a részvénykönyvbe való bejegyzést* nem tagadhatja meg. (1729/96.) 5. A r. birtokával járó jogok megszerzése, ha az átruházás üres hátirat mellett történik, az átruházásnak a társasági részvénykönyvbe való bevezetéséhez kötve nincs. Az első lapra oldalt vezetett átruházás is érvényesnek tekintendő. — Az üres hátirattal ellátott névre szóló részvény birtokosa, a részvény után eső osztalék felvételére és ebből következőleg az osztalékban való igényt megállapító szelvényekre jogosultsággal bir. (975/94.) «. Alaptalan az a kifogás, h. a részvény-vétel érvényesen csak akkor jöhetett volna létre. h. felp. a részvényeket alp. nevére irattá volna; ha az eladó a részvényeket nem látta el girójával, ez a vételi ügylet érvénytelenségét nem vonhatja maga után, hanem esak arra jogosítja a vevőt, h. a részvényeknek girőval való ellátását követelje az eladótól. (1084 S.S.I 7. Azon körülmény, h. a kereseti részvények a r. t. könyvében felp. nevére nem Írattak, nem jöhet figyelembe akkor, midőn a r. t.-nak mint végrehajtatónak a részvények birtoklására^ vonatkozó, felp.-seli viszonya képezi a bírálat tárgyát. (3970 85.) 174. Minden egyes részvényesi kereseti jog illet a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénynyel vagy az alapszahályokkal ellenkezik. Ha a közgyűlési határozat a törvény vagy az alapszahályok által elöszabott alakszerűségek mellőzése miatt lámadtatik meg, a kereseti jog a sérelmes határozatot tartalmazó jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számitott lő nap alatt érvényesítendő, ellenkezőleg az ezen alapon megszűnik. 1. Közgyűlési határozatot perrel megtámadni esak annak igazolása mellett lehet, h, felp. a kereset indításakor és a per folyama alatt részvényes. (Bp. T. 5161/76.) A keresethez való jogosultság nemcsak a részvényeknek a pertárban történt egyszerű felmutatása, hanem azoknak a perhez csatolása v. birói kézhez letétele által igazolandó (1599 93); nem elég annak kimutatása, h. felp. a megtámadott közgyűlésben az erről fölvett jkv. szerint mint részvényes részt vett. (1073/90.) Kozgy. határozatot meg nem támadhat az, a ki részvényeit már a közgy. előtt eladta, noha a részvénykönyvben még ő szerepelt mint részvényes. (734/95.) íí. A közgyűlésen jelen volt az. a részvényes, ki a közgyűlés hatá174. §. V. ö. : K. T. 180. L. : 1898 : XXIII. t.-cz. 29. §. (e kötetben.) Magyar törvények. Kereskedelmi törvény. (i