Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

68 Kereskedelmi törvény 163., 164. §§. MÁSODIK FEJEZET. A részvényesek jogviszonyai. WH. §. Minden részvényest a társasági vagyon aránylagos része illeti. A befizetett összeget a részvényes — a lő4. §. esetét kivéve — vissza nem követélheti, s a társaság fennállása alatt csak azon tiszta haszonra tarthat igényt, mely az alapszabályok szerint a részvényesek közt felosztás alá kerül. la Azon kérdés megbirálásánál, h, valaki részvényesnek tekintendő-e, nem az a döntő, h. ő a részvén veknek tényleg birtokában van-e. hanem az. h. a részvénvek tulajdona felett mint tulajdonos rendelkezik-e. (Bp. T, 8522 Ama rendelkezés, h. csak ÖnjogU részvényes bír a közgyűlésen szavazattal, nem képezhet akadályt arra nézve. h. a jogcselekvési képességgel nem birő részvényesnek törvényes képviselője a részvényesek szániára a törvényben és az alapszabályokban biztosított jogokat ép ugy gyakorolhassa, mint azt képviseltje gyakorolhatná, ha önrendelkezési jogaiban akadályozva nem volna. A jogcselekvési képességgel nem biró részvényes törvényes képviselője a részvényesek számára a törvényben és az alapszabályokban biztosított jogokat ép ugy gyakorolhatja, mint képviseltje gyakorolhatná, ha összrendelkezési jogaiban korlátozv a nem volna. (36/96.) 2. Nyereségnek v. veszteségnek csak azon összeg tekinthető, mely az év végével az összes ügyletek számbavételével a nyereség- és veszteségnek egyinásbóli levonása után mint végeredmény mutatkozik. (Lfi. 350 79.) A min nvereség v an. addig a r. 1. tartálékalapja a veszteség fedezésére nem fordítható. (Bp. T. 3743 78.) 3. Bemutatóra szóló részvény szelvényeinek birtokosa a szelvényre eső osztalék kiűzetését követelheti, tekintet nélkül arra, h. e kifizetés egy más egyén elle.ni ügyben végi ehajtásilag letiltatott. (Lfi. 1529 81.) 4. Hogy az. elsőbbségi részvények szemben a törzsrészvényekkel mily előjogokkal bírnak,jelesül, h. elsőbbségük a törzsvagvonban való részesülésre, vagy az év i nyereségosztalékra vonatkozik-e, egyedül az alapszabályok V. az illető részvények kétségtelen szöv ege alapján állapitható meg. Az elsőbbségi kötvények jellegével és természetével nem biró elsőbbségi részvényekre tehát különösen azok osztalék-elsősége nem vélelmezhető. (I.fi. 503/81.) A bíróságnak nincs oka az elsőbbség arányának meghatározásába hivatalból bocsátkozni. (Smsz. 8294/79,) 5. Ha valamely r, t. részvényeinek egyik sorozata olyl'ormán biztosíttatott, h. az illető részvénvek a r. I. feloszlása v . törzsvagyonának eladása esetében mindenekelőtt kilizetendők lesznek, ugy ez esetben a nem biztosított részv ények tulajdonosai, míg a biztosított részv énvek a hitelezők sérelem nélkül ki nem elégíttetnek, a törzsvagyon állagán — akar az alaptőke leszállítása alapján, melynek legtöbb módozata a végleges feloszlással egyértelmű, akár a társasági vagyonnak v. csak egy részének is eladása folytán — nem osztozkodhatnak. (Lfi. 503 81.1 «. Az elsőbbségi részvénveknek biztosított előjogok közgyűlési határozattal sem el nem törölhetők, sem nem korlátozhatók, akár a törzsrészvényekkel egyidejűleg, akár csak a r. t. megalakítása után bocsáttattak ki az elsőbbségi részvények. (Smsz. 8294 79.) 164. A részvények bizonyos névre, vagy bemutatóra állíthatók ki, de mindig csak határozott pénz163. §. V. ö. : K. T. 117 . 154. sj. Ul. bek.. 201 §.