Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

64 Kereskedelmi törvény 1~>7. §: A határozat hozatalánál az érdekelt részvényes szavazati joggal nem hir. 1. Xem lehel kikötni, h. az egész alaptőke ne kcszpén/.hől. hanem azt helyettesítő tárgyakból álljon. (Bp. T. 2661 76.) ' á. A r. t. valamely későbbi közgyűlése is az alapitóknak vagy másoknak a részvényesekkel szemben a társ. vagyonából valamely az alapszabályokba fel nem vett különös előnyt valamennyi részvényesnek egyértelmű beleegyezése nélkül a társ.-ot kötelező hatálylyal nem biztosithat. — A közgyűlés* által az alaptőke felemelése alkalmából azoknak részére, akik a társaság alapításakor kibocsátott részvényeket jegyezték, biztosított az az előjog, hogy a kibocsátandó uj részvények jegyzésére csakis ők legyenek jogosítva, s ekként a társ. jelenlegi részvényesei közül azok. akik az alapításkor részvényeket nem jegyezlek, hanem részvényeiket később szerezték meg, az uj részvények jegyzésére csak arra az esetre és csak annyiban legyenek jogosítva, ha az első aláírók az. uj részvényeket át nem veszik, az'első aláíróknak a többi részvényessel szemben biztosított oly különös előnyt képez, mely a társaságra nézve csak ugy bírhatna kötelező erővel, ha az a társ. alapításakor annak tervezetébe és ennek alapján az alapszabályokba felvitetett volna. (796/900.) 157. §. Az alapszahályokhan minden esetre következőket kell megállapitani: 1. a társaság czégét és székhelyét; 2. a vállalat tárgyát és a társaság tartamát; 3. az alaptöke nagyságát; 4. a részvények és hányadrészvények számát és névértékét, s azt, hogy a részvények névre vagy bemutatóra szólnak-e; ö. a részvényekre eszközlendő befizetések módozatait s a befizetés elmulasztásának következményeit; 6. az előbbeni §. értelmében történt megállapodásokat ; 7. az esetleg a részvényekkel egyidejűleg kibocsátandó elsőbbségi kötvények mennyiségét és névértékét, az azok után fizetendő kamatok magasságát és a törlesztés módját, nemkülönben azon előjogokat, melyek az ily elsőbbségi kötvények birtokosait illetik; 8. a közgyűlés mikénti összehívását, megtartásának helyét és idejét, hatáskörét, tárgyalási rendjét, a határozatok hozatalának módját és annak megállapitását, hogy mi történjék az esetben, ha az összehívott közgyűlés határozatképes nem volt; 9. a részvényesek szavazati jogát, és ennek mikénti gyakorlását; 156. §. V. (i. : K '1'. 150. S;. :>. és (i. p.. 154. $j. 2. p.. 157. 4j. (i. p.