Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

60 Kereskedelmi törvény —150. alaptőkével alakul, s melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek. 1. R. t nem létezhetik, lm az összes részvények csak egy — habár .jogi — személy birtokában vannak. (Bp. T. 2549/76.) •2. Valamely város közönsége állal saját vagyonából alaptőkével ellátott és a tőle kirendelt választmány, valamint a választmányból és általa alakult igazgatóság és felügyelő bizottság által igazgatott takarékpénztár : r. t.-nak nem tekinthető és mint ilyen a ezégjegvzékbe be nem vezethető. 1220-00.) 148. §. A részvények névértékét a társaság fennállása alatt felemelni nem lehet. Az ily felemelés semmisnek tekintendő. Ugyanez áll az ideiglenes részvényekre és részvényutalványokra is. 1. A 118. csakis oly cseleket tart szem előtt, melyekben a részvények névértéke az alaptőkének megfelelő szaporítása nélkül emeltetik felébb : a részvények névértékének felemelése az alaptőkének aránylagos felemelésével együttesen határozhatván el. a közgyűlési határozat nem ütközik a 148. §-6a. (986/85.) Midőn a részvények névértékének fölemelése az alaptőkének ugyanoly arányban való gyarapításával czéloztatik : a közgyűlés határozata a részvényesek jogait nem sérti, mert a tiszta nyereségben jövőre is oly módon fognak részesülni, mintha a részvények névértéke föl nem emeltetett volna, a fölemelt alaptőke pedig teljesen befizetve lévén, felelősségük a részvények névértékének fölemelésével nem növekszik. (707 98.) 2. A többség ama határozata, mely szerint a közgyűlés felhataimazlatotl. h. kél v. több eredeti részvény összev onása által magasabb névértékű uj részvényeket kibocsáthasson, az egyes részvényeseknek a 163. és 168. SS-okban biztosított jogait nem érinti. (986/85.) 149. §. A részvénytársaság megalakultnak tekintetik, ha: 1. alaptőkéje biztosítva van; 2. a társasági alap szabályoJk létrejöttek, és 8. a társaság a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezettetett. 150. §. Az alaptőke biztosítása részvényaláirás által történik. Az alapítók a társaság tervezetét minden aláírási ivbe felvenni, és azt polgári állásuk és lakhelyük kitüntetése mellett sajátkezüleg aláírni tartoznak. 147. §. V. ö. : K. T. 14., 01., 63.. 210—217. SS'. -I.. 1899 : XLVI. t.-cz. 4. g. a r. t. illetéklerovási helye Ausztriával szemben. — A r. I. bebocsátásának szabályozása : 1892 : III. t.-cz. 19. czikk Németországgal szemben, 1892 : VI. t.-cz. Olaszországgal szemben, 1892 : VII. t.-cz. 8. czikk Sváiczczal szemben, 1893 : XX. t.-cz. Szerbiával szemben, 1897 : XIX. t.-cz. Bulgáriával szemben. — L. 1899: XXXIX. t.-cz. a magyar és az osztrák kormány közt a r. társaságok kölcsönös bebocsátása iráni létrejön s az 1878 : XXII. t.-cz.-be iktatott egyezmény 8. §-ának módosításáról. 148. §. V. ö. : K. T. 104. §. I.. : 1898 : XXIII. t.-cz. 11.8. (e kötetben ) 149. §. V. ö.: K. T. 150., 151., 153., 157.. 158.. 100. g§.