Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 101., 102. .ss'.ss'47 1. Kereseti jog a társ. féloszlására ós felszámolók kirendelésére csak bej. keresk. társ. tagját illeti meg .(Bp. T. 4557/79.) Akár jegyeztetett be az üzlet tényleg mkezdett közker. társ. akár nem, mindenik társasági tag követelheti a társaság felbontását, a mennyiben kimutatja, h. azok a lényeges feltevések, melyek mellett a társ. keletkezett, többé nem léteznek. (Bp. T. 010/96.) 2. A lüt). §. szerinti jog mindenik társ. tag. által arra valő tekintet nélkül igénybe vehető, h. a feloszlatást követelő társ. tag részt vesz-e az üzletvezetésben, vagy sem. (157/99.) 3. Ha a társaság egyik tagja oly cselekményeket követ el. melveknek okvetlen maguk után kell vonníok azt, h, iránta a másik tag becsülése s bizalma ímendüljön, a társaság feloszlása követelhető. (Lfl. 150/81). Az, h. alp. közkereseti társaságnak felp.-en kivül többi tagjai a társasági vagyont más, t. i. egy alakítandó részvénytársaságra átruházni akarják, magában véve a társasági jogviszony felbontására alapul nem szolgálhat, hogy ha a társ.-i vagyon más társ.-Va, a keresetlevél benyújtása idejében, még tényleg átruházva nem lett. (Lfi. 365/79.) Megállapítja a 100. 4. pontjának a közker társ. feloszlásának kérelmezésére jogosító esetét, mert a társaság czégéve] vissszaélésnek tekintendő alp.-nek az a ténye, mely szerint a társ. ellen fennállónak vélt, azonban a társ.-nak másik egyenjogú társa által sem nyíltan, sem hallgatag el nem ismert állítólagos követelése erejéig váltót állított ki saját rendeletére, azt a társaság nevében a másik társ tudta és beleegyezése nélkül elfogadta s az akként létrehozott, formailag a törvénynek in felelő váltó alapján, a váltói szigor igénybevételével, a társaság vagyonát végrehajtásiéig lefoglaltatván, az által a társaság hitelét, tehát fennálíhatásának egyik létalapját mrenditette (155Í/95.) 4. A K. T. 100. S-a az ott példaszertileg felsorolt feloszlási okok valóságos fen forgása esetében sem teszi feltétlen kötelességévé a bíróságnak a feloszlás kimondását, hanem e részben is teljes diseretionális hatalmat ád a bíróságnak, «szabad belátására" bízza azt éppen ugy. mint a 10,'í. S- szintén a bíróság belátására bízza a feloszlás helyett: az "illető tag kizárását" kimondani. (Lfi. 365/79.) ÍOI. §. A magánhitelező, ki a társasági tag magánvagyonára sikertelenül vezetett végrehajtás után adósának a társaság feloszlása esetére jutandó illetményét veszi végrehajtás alá, kielégítése végett előleges felmondás után, a társaság feloszlását követelheti tekintet nélkül arra, hogy a társaság határozott vagy határozatlan időre köttetett. A felmondásnak az üzleti év lefolyása elölt legalább fél évvel kell történnie. 1. A 101. g-ban említett felmondásra a bíróság közbenjárása igénybe nem vehető. (Bp, T. 1295/84.) 2. A K. T. nem tartalmaz oly intézkedési, mely az Örökösök hitelezőjét feljogosítaná arra, b. az ingó hagyaték tekintetében akár a hagyaték tárgyalása, akár a közkereseti társaság felszámolása, s a felszámolók kirendelése körül befolyást gyakoroljon s az örökösöket kötelező utasítások kibocsátását kérhesse. (732/86,) 102. §. Ha a társasági tagok a társaság feloszlása előtt abban állapodtak meg, hogy a társaság egy vagy több tag kilépése daczára a többiek által folytattassék, — a társaság egyedül a kilépettekre nézve 101. §. V. ö. : K. T. !).->.. 08., 09.. 107. §§. • L. Keresk. elj. 0. 3. p.