Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

38 Kereskedelmi törvény 7H. §. gositvák, melyek a társaság kereskedelmi üzletével rendszerint járnak. 1. A 77—815. és 00—114. §g-oknak egybevetéséből kitűnik, h. a K. T. különbséget tesz a közkereseti társaság képviselete és üzletvezetése között. A K. T. 91. és (>."). S-a szerint az, h. kik vannak a társaság képviseleteié jogosítva, a czégjegyzékben kitüntetendő. A közker. társaságnak a képviseletre vonatkozó és a czégjegyzékben is kitüntetett megállapodása tehát harmadik személy irányában is hatályos. De más tekintet alá esik az üzletvezetés, vagyis oly cselekmények véghezvitele, melyek a társaság kereskedelmi üzletével rendszerint járnak. Ezekre nézve általában, és mint ez a K. T. 77. §-ábŐl kitűnik, még befelé a társasággal szemben is a társaságnak minden tagja feljogosítottnak tekintendő. Igaz ugyan, h. a társasági tagnak ez a joga a K. T. 77. S-a szerint társasági szerződéssel, vagy későbbi megállapodással korlátozható. De abból, h. a társaságnak az a joga, h. a társaság valamelyik tagjának üzletvezetési jogát tásasági szerződéssel vagy későbbi megállapodással korlátozhatja, á K. T. 77. S-ában, tehát a törvénynek abban a részében foglaltatik, mely nem a társaságunk harmadik személyek, hanem a társaság tagjainak egymás irányában való jogviszonyát szabályozza, továbbá abból, h. az üzletvezetési jogban való korlátozás (nem ugy, mint a képviselet) ezégjegyzés tárgyát nem képezi (K. T. 65. §.j, a korlátozástól tehát harmadik személyek a czégjegvzék mtekintése által tudomást nem szerezhetnek, végre abból, h. a K. T. VIII. czirn 7-ik fejezete, melyben a társaság jogviszonya harmadik személyek irányában szabályoztatok, az üzletvezetési jog korlátozásának hatályáról harmadik személyek irányában általában nem intézkedik : kétségtelen, h. az üzletvezetésre és ennélfogva oly cselekményekre, melyek a társaság üzletének folytatásával járnak, tekintet nélkül a társ. képviseletének szabályozására harmadik személyekkel szemben, a társ. minden tagja feljogosítottnak tekintendő, és ezen jog korlátozása általában véve, harmadik személyek irányában hatálylyaí nem bir. Miből következik, h. a társ. bármely tagja által véghezvitt oly cselekmény, mely a társ. kereskedelmi üzletével rendszerint jár, a társaságot harmadik személyekkel szemben kötelezi, hacsak a társ. azt nem bizonyítja, h. a kérdéses tagnak üzletvezetésére vonatkozó joga, a K. T. 77. S-a alapján korlátozott és erről az illető harmadik személy tudomással bírt. (1652/91.) 2. A társ. tagjai a társ. képviseletével és az üzletnek önálló vezetésével csak a társ. tagját bizhatják meg. (1531/91.) Ha a közker. társ. mindegyik tagja bir czégvezetői jogosultsággal, az üzlet vezetése kizárólag egy tagra nem ruházható. (Bp. T. 4346/76.) 3. A czégjegvzésnek meg nem felelő, de az arra jogosított czégtag által teli aláírás a cz'éget kötelezi. (408/9!).) 78. §. Ha az üzletvezetéssel a társasági tagok mind, vagy azok közül többen olykép bizatnak meg, hogy a többiek nélkül egyik se intézkedhessék, — ez esetben, ha a halasztás veszélylyel nem jár, egyedül egyik tag sem intézkedhetik. Ily kikötés hiányában az üzletvezetéssel megbízott tagok mindegyike fel van jogosítva az üzletvezetéssel járó cselekvényekre. Ez esetben is azonban a szándékolt cselekvény abban hagyandó, ha az üzletvezetésre jogosított tagok egyike az ellen tiltakozik. 1. A társulat képviseletére nem jogosított, de abból nyilván ki sem zárt társtag az üzletvezetéssel járó cselekményeket a társaságra nézve is 77. §. V. ö. : K. T. 78—8.'!.. 90—93., 108. §§. 78. §. V. ö. : K. T. 81., 82.. 90. SS-