Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi eljárás 11 — 13. 371 §-ában sem foglaltatik ; ezek szerint a kérelmezett eladás iránt teendő intézkedése a jbiróság hatáskörébe nem tartozik. (Bp. T. 3103/8$.) 3. Habár a keresk. törvény 351, g-a az eladónak jogot enged a vevő által át nem vett árunak a 347. S-a" érteimébén szabad kézből, illetve hitelesszemély közbenjöttével nyilvános árverés utján leendő eladásához, azonban sem ezen törvény, sem a keresk. eli.-t szabályozó min. rendelet ezen árverés foganatosítását a bíróság mint ilvennek hatásköréhez nem utalják; miért is ezen eljárás iránt birói intézkedés nem tehető. (Bp. T. 93/83.) 4. A K. T. 101. §-ában emiitett felmondásnak nem bíróság által kell történni : ilven ('elmondásra tehát a bíróság közbenjárása igém be nem vehető. (Bp. T. 1235/84.) //. Peres eljárás. 11. §. A kereset küllapján a bíróság mint »kereskedelmi biróság« jelölendő, s a bejegyzett kereskedő czége (keresk. t. 10. §.) szerint nevezendő meg; kiteendő továbbá alperes lakásán kiviil ennek üzleti helyisége is, és ha kereskedelmi társaság ellen intéztetik a kereset, — azon személy neve és lakása, esetleg üzleti helyisége is kiteendő, ki a kereset elfogadására a törvény szerint jogosítva van. 12. §. Az eljárás nemei kereskedelmi ügyekben is: a kir. törvényszékek elölt a rendes és a kir. járásbíróságok előtt a sommás eljárás. Rendes eljárás alatt a jegyzőkönyvi eljárás értetik; kivételnek csak a 21. §-ban megjelölt esetekben van helye. A járásbíróságok elé tartozó sommás kereskedelmi ügyekre nézve a törvénykezési rendtartás szabályai alkalmazandók. 13. §. Rendes eljárásban a birói illetőség elleni kifogás az első tárgyalás kezdetén adandó elő. A későbben előterjesztett ily kifogás egyedül azon esetekben vétetik figyelembe, a melyekben a rendes bírói illetőségtől eltérésnek helye nincsen (1868: LIV. t.-cz. 53», 54. §§. és jelen rendelet 8. §.). Ha az első tárgyalás a felek által halasztatik el ; az ujabban kitűzött határnapon e kifogásnak csak akkor yaj$ helye, ha alperes ehhez való jogát kifejezetten lentartotta. 12. §. A §. ut. bek. az 1893 : XV1H. t.-cz, folytán akként értelmezendő, h. a járásbíróságok elé tartozó sommás keresk. ügvekre .az 1893: XVIII. t.-ez. alkalmazandó. — L. : 1868 : LIV. t.-cz. 144—14!) "§§., 1881 : LIX. t.-cz. 10. S- — V. ö. : 21. S-